Monumentális hangszerelést adott a Székely himnusznak Cseh István

Erős családi kötelékek fűznek Székelyföldhöz, ott születtem, bár Békéscsabán nőttem fel – mondta Cseh István. A Prima-díjas zeneszerző hozzátette, számára olyan természetes az erdélyi erdők zúgása, a vizek csobogása, mint a gyermeknek az édesanyja közelsége. Ezt az érzést szerette volna közvetíteni a zenével is. Hatalmas elhivatottsággal, szívvel-lélekkel látott munkához. 

Hozzátette, hogy még évekkel ezelőtt, az Erdély – Ég és föld között című ismeretterjesztő sorozat forgatásán arról állapodtak meg a rendezőkkel – a Magyar Mozgókép Szemle-díjas Takó Sándorral és a történelmi dokumentumfilmek révén ismert Bárány Krisztiánnal –, hogy a kerek évfordulóra egy, a Székely himnusz jelentőségéhez méltó filmet, illetve egy zenei átiratot készítenek, amely elhangozhat majd a jövőben ünnepségeken, rendezvényeken. 

A Székely himnusz szövegét Csanády György, zenéjét pedig Mihalik Kálmán szerezte, és először 1922. május 22-én csendült fel. Cseh István elmondta, hogy az eredeti szöveghez képest némileg más forog most közszájon, és ezt, az énekelt verziót vették alapul a munka során. A zene terén pedig számos feldolgozás született – az operettől a metálig –, illetve ő talált egy orgonaátiratot is, ugyanakkor szimfonikus zenekarra készültre nem bukkant. 

Ez adta meg az ötletet. Egy vegyes karra és szimfonikus zenekarra hangszerelt változatot készítettem. Az volt a cél, hogy fennkölt, ám nem öncélú hangszerelést kaphasson a mű, hogy egy olyan verzió szülessen, amely himnuszi magasságokba emeli a szerzeményt – folytatta a Prima-díjas zeneszerző. 

Elmondta, hogy a hangfelvétel a Művészetek Palotájában készült Kocsár Balázs vezényletével, a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar előadásában. A különlegessége, hogy úgynevezett dolby atmos keverést ugyancsak kapott, tehát térhatásúként is megszólal. 

Cseh István hozzátette, hogy a zenei átirat mellett egy filmet szintén készítettek, amely mögött hároméves munka áll. Abban olyan ikonikus székelyföldi szimbólumok jelennek meg, mint a csíksomlyói búcsú, a Gyilkos-tó vagy a székelyderzsi, Szent László-legendát bemutató freskók. A székelyföldi légi felvételeket Derzsy András és Jorgopulos Jannis operatőrök készítették. 

Több projekt fut

Cseh István elmondta, hogy hamarosan a mozikba kerül a Boszorkányház című magyar vígjáték, amelynek főcímdalát és több aláfestő zenéjét ő szerezte. Közben készül az Erdély – Ég és föld között című ismeretterjesztő sorozat 80 perces moziváltozata is, amelyhez szintén ő komponál zenét. Ősszel pedig lesz egy katonazenekari fesztivál, a nemzetközi megmérettetésre ugyancsak alkot egy művet. 

Szerencsére mindig több projekten dolgozhatok egyszerre, amelyek más műfajt képviselnek, így a hangulatomtól függően folyton van mihez nyúlnom – folytatta a zeneszerző. Hozzátette, egy hárompercnyi hangszerelés az ihlet, az ötlet megszületésétől kezdve akár egy nap leforgása alatt is elkészülhet. Mindig az a legelső és nagy kérdés egy-egy munka előtt, hogy milyen irányba vigye el a zenét, hogy mi legyen benne az a plusz, amellyel több lesz az átlagosnál.