Óriási újkőkorszaki várost is felfedeztek a régészek

– ismertette dr. Danielle Riebe, az egyesült államokbeli University of Georgia és University of North Georgia professzora, aki a Prehistoric Interactions on the Plain Project keretében 2010 óta kutat a Körös-vidék északi részén.

Hozzátette: a dr. Dani Jánossal, a debreceni Déri Múzeum régészével közösen folytatott kutatások egyik legfontosabb célja annak megértése, hogy a késő újkőkorban milyen okok vezettek a Káposztás-dombihoz hasonló nagy lélekszámú települések, mint például Vésztő-Mágor kialakulásához, azaz miért döntöttek a korábban egy évezreden keresztül kizárólag tanyákon és kis falvakban élő emberek nagy települések alapítása mellett.

Danielle elmondta, hogy a korábbi években folyt felszíni gyűjtések alapján – melyek során a mezőgazdasági munkák során felszínre kerülő régészeti leleteket keresnek – tudták meghatározni a csökmői település méretét. Ezt követően geofizikai vizsgálatokat végeztek, így kaptak részletesebb képet arról, hogy az akár városnak is tekinthető település sűrűn lakott centruma erődített volt. 

A júliusban és augusztus elején folytatódott geofizikai vizsgálatok kimutatták, hogy a tell körül egy páratlan nagyságú, mintegy 130 hektáros település fejlődött ki a késő újkőkorban. Ezek a kutatások azt is igazolták, hogy a tell mellett két egyéb, talán rituális szertartások során vagy egyéb közösségi célokra használt, elkerített centrum is állt a csökmői településen.

Júliusban régészek az előzetes vizsgálatok alapján tizenkét neolitikus házat választottak ki próbafeltárásra a lelőhelyen. A kis felületen, egy-egy négyzetméteres területen folytatott, a múlt héten befejeződött ásatások célja az volt, hogy megállapíthassák, mennyire maradtak épségben az ősi házmaradványok a felszín alatt az elmúlt évezredekben, és hogy kiválaszthassák azokat az épületeket, amelyeket érdemes mélyrehatóbban is vizsgálni majd jövőre.

Számos izgalmas leletet is találtak. Például a tellen rendkívül finom kidolgozású, pirosra és feketére festett kerámiák kerültek elő. Emellett a feltárt dunántúli, észak-magyarországi és dél-lengyelországi származású kőeszköz-nyersanyagok alapján a régészek megállapíthatták, hogy a csökmői település a Kárpát-medencei újkőkori kereskedelmi hálózat egyik fontos gócpontja lehetett.

A régészek Békés határában, a ludadi határrészben szintén dolgoztak a nyáron, William P. Ridge a University of Illinois at Chicago doktorandusza vezetésével, dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy múzeum régészigazgatójának partnerségével. William elmondta, hogy kutatási céljuk a Copper Age Settlement Projekt keretében a rézkor kezdeti szakaszának, az időszámításunk előtt 4500-3800 közötti időszak, településhálózatának vizsgálata. 

A téma azért is különösen érdekes, mert a csökmői avagy vésztő-mágori nagy települések néhány száz év lakottságot követően megszűntek, lakóik elvándoroltak, és mintegy 6500 évvel ezelőtt újból a tanyák és apró falvak jellemezték a Körös-vidéket. Az egyik legjelentősebb kutatási probléma azonban az, hogy miközben a szakemberek nagy számban ismernek temetőket a rézkor első évszázadaiból, településeket csak csekély számban tártak fel.

William elmondta, hogy a Békés-Ludadi iskola nevű lelőhelyen is zajlottak korábban felszíni gyűjtések, valamint geofizikai vizsgálatok. Ezek eredményei alapján gondolták azt, hogy minimum egy ház jó állapotban maradhatott meg a felszín alatt. Az ásatások ennek a feltételezett épületnek a feltárását célozták meg, azonban hamar kiderült, hogy egy másik jelenségtípussal, egy gödörrel van dolguk. A gödrök a régészeti településfeltárások leggyakoribb jelenségei, tipikusan agyagkitermelésre, majd később hulladék elhelyezésére szolgáltak.

A ludadi gödör azonban rendkívül különlegesnek bizonyult. Nemcsak hatalmas mérete teszi azzá, hanem az óriási mennyiségben előkerült leletek is. Ugyan eddig csak a gödör negyedét-ötödét tárták fel, 140 kilogrammnyi edénytöredék, 50 kilogrammnyi állatcsont és rengeteg megmunkált kőeszköz került felszínre. A kivételesen gazdag leletanyag révén a régészek képet kaphatnak a Körös-vidék rézkor eleji háztartásaiban használt kerámiatípusok teljes köréről, az elfogyasztott állatok maradványai az étkezési szokásokra derítenek fényt, a kőeszközök pedig – hasonlóan a csökmői lelőhelyhez – a kereskedelmi kapcsolatokról vallanak.

Feldolgozzák a vésztő-mágori leleteket

Öt, a Körös-vidéken dolgozó nemzetközi régészeti program a közelmúltban Vésztő-Mágoron egyesítette erejét egy nagyszabású és többéves projekt részeként.

A munkát a békéscsabai dr. Gyucha Attila, az egyesült államokbeli University of Georgia régészprofesszora vezeti, aki elmondta, a cél az, az egyre romló állagú, 1986-ban feltárt, bemutatóhelyként szolgáló régészeti szelvény állapotát stabilizálják és hosszú távra biztosítsák annak látogathatóságát. A program végén egy 21. századi élményt nyújtó kiállítást hoznak létre.

Hozzátette: a 70-es és 80-as évekbeli ásatások során rengeteg lelet került elő. Eddig ezek jelentős részét nem dolgozták el, így tavaly ennek a munkának is nekikezdtek, amit idén is folytattak. Mindkét mágori projektben együttműködnek a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhellyel, Vésztő önkormányzatával, valamint a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeummal.