2023.01.26. 11:57
Szlovák énekeskönyvek szerepelnek a békéscsabai tárlaton
A békéscsabai értéktárban is szereplő Tranosciust, az evangélikus szlovákok énekeskönyvét helyezték a középpontba azon a kiállításon, amely Égi csillag tiszta fénye – Evangélikusok énekeskönyve címmel készült el a Munkácsy Mihály Múzeumban. Amint a békéscsabai intézmény ismét teljesen kinyit, ezt a tárlatot ugyancsak megtekinthetik az érdeklődők.
Salamon Edina néprajzos muzeológus beszélt a tárlatról és a Tranosciusról
Fotó: Bencsik Ádám
A csabai szlovák hagyományokra támaszkodik a kiállítás – kezdte dr. Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója a tárlatot bemutató csütörtöki sajtótájékoztatót. Fontosnak nevezte, hogy megmutassák a város és a térség értékeit, ezek közé tartozik a Tranoscius is.
Megemlítette, hogy az intézmény előző éve bővelkedett a rekordokban, és nemcsak az a lényeges, hogy kiérdemelte Az év múzeuma címet, hanem az is, hogy a múzeum minden beadott pályázata sikeres volt. A mostani tárlatot is a Nemzeti Kulturális Alap támogatásából valósították meg. Szeretnék, ha ez vándorkiállítássá válna, elvinnék a szlovákiai Tőketerebesre is.
A múzeum Zsilinszky Mihály, azaz Tégla termében helyet kapott kiállítás kurátorai Martyin Emília igazgatóhelyettes, néprajzos muzeológus, valamint Salamon Edina néprajzos muzeológus volt. Salamon Edina a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tárlat a nemzetiségi identitás megőrzéséről szól, ezt igyekeztek több rétegben megjeleníteni.
Bemutatták – többek között archív fotók révén –, hogy a csabaiakat milyen kapcsolat fűzi a Tranosciushoz. Azt is, hogy milyen módon és milyen eszközökkel készül egy könyv, ebben Bíró Bertold könyvkötő mester volt a szakmai segítségükre, illetve azt is, hogy miként teszik rendbe a köteteket, ezt Petrovszki Zoltán okleveles restaurátorművész ismertette.
A terem közepén molinókat helyeztek el, amelyeken tizenöt vers, ének szerepel mind szlovák, mind magyar nyelven, de kisfilmet is vetítenek a Tranosciusszal kapcsolatban. Szerették volna, hogy a tér modern legyen, ezért a tárgyak mellett javarészt látványelemeket használtak. Kiemelte, hogy a tárgyak minden oldalról megtekinthetők, az énekeskönyvek pedig szemet gyönyörködtetők: a legtöbb rézlemezzel, de van olyan is, amely bőrrel borított.
Salamon Edina hangsúlyozta, hogy – néhány tárgyat kivéve – teljes mértékben a múzeum saját gyűjteményét felhasználva hozták létre az énekeskönyvet középpontba helyező kiállítást; dr. Bácsmegi Gábor pedig hozzátette, hogy az intézmény elég sok Tranosciust kap felajánlásként családoktól. Különlegesség, hogy az énekeskönyv szerepel egyébként a múzeum állandó kiállításában is, de a Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala című tárlaton ugyancsak megtekinthető – ezek mind jelzik a jelentőségét.
Ezernél is több éneket tartalmaz
Salamon Edina elmondta, hogy a Tranosciust 1636-ban alkotta meg Juraj Tranowsky, eredetileg 414 éneket tartalmazott. Hite miatt elűzték, az akkori Észak-Magyarországon, Lipótszentmiklóson vállalt lelkészi állást. Fontosnak ítélte az egyházi éneklés fellendítését, ezért kezdett bele egy egyházi énekgyűjtemény létrehozásába. Az alapot huszita szellemű énekek, Luther Márton és a 16. század nagy énekköltőinek művei képezték, amelyeket credó-énekekkel és saját szerzeményekkel egészített ki. A Tranoscius annyira népszerűvé vált, hogy azóta 170 kiadást élt meg – érdekesség, hogy Tranowsky a másodikat sem élte meg, mivel 1637-ben elhunyt –, a könyv pedig folyamatosan bővült, jelenleg ezernél is több éneket tartalmaz. A néprajzos muzeológus hozzátette, hogy a város 300 évvel ezelőtti újratelepítésekor a Felvidékről érkező evangélikus szlovákok a Tranosciust is hozták magukkal, így került Békéscsabára.
