2023.05.08. 19:44
A szív nélküli apáca múmiájáról is lehullt a lepel a csabai múzeumban
A világviszonylatban is egyedülálló váci leletegyüttesből tíz múmia érkezik Békéscsabára a Magyar Természettudományi Múzeum nagyszabású, Rejtélyek, sorsok, múmiák című vándorkiállításának köszönhetően, kiegészülve a váci Tragor Ignác Múzeum darabjaival. A tárlat anyaga hétfőn futott be a Munkácsy Mihály Múzeumba, kettő múmiát be is mutattak egy sajtótájékoztató keretében. A tárlat csütörtökön nyílik, és péntektől október 29-ig látogatható majd.
Szvák Enikő és Váncsa Klára rántották le a leplet az egyik múmiáról
Fotó: Für Henrik
Nem megszokott kiállítás nyílik csütörtökön a Munkácsy Mihály Múzeumban – hangsúlyozta dr. Bácsmegi Gábor igazgató, hozzátéve, hatalmas szenzációt jelentettek régészeti szempontból a 90-es években a váci múmiák. Ezekből érkezik tíz a természettudományi múzeum jóvoltából, illetve a tárlaton szerepel majd a váci Tragor Ignác Múzeum anyaga is. Igyekeznek többek között bemutatni azokat a vizsgálati eredményeket, amelyeket a múmiákon végeztek.
Mint ahogy a múzeum közleményében ismertették, az egész világon ritkaságszámba menő esemény volt, amikor a váci Fehérek templomának 1994-es felújítása közben a munkások megtalálták a templomtorony alatt lévő kriptát, melyről az utókor megfeledkezett. A kripta, a padlótól a mennyezetig, zsúfolásig tele volt egymás tetejére halmozott, gazdagon díszített koporsókkal.
Amikor felnyitották ezeket, meghökkenve látták, hogy a legtöbb koporsóban nem csontok, hanem természetes úton mumifikálódott holttestek pihennek. A nem mindennapi leletegyüttes feltárását a Váci Püspökség engedélyével a Tragor Ignác Múzeum munkatársai végezték. A feltárás során mintegy háromszáz ember földi maradványait találták meg, amelyek a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába kerültek, és nagyjából 1800 tárgy került a váci múzeumba.
A kriptát 1731 és 1841 között használták temetkezésre a váciak. Jelenleg 166 egyént sikerült azonosítani a koporsókra festett nevek és évszámok segítségével. A kriptában kialakult barlangokéhoz hasonlatos klíma lehetővé tette, hogy a testek ilyen jó állapotban megmaradtak, továbbá a fenyőfából készült, faforgáccsal bélelt koporsók ugyancsak elősegítették a kiszáradást. A leletegyüttes rengeteg információval szolgál a 18-19. századi váciak mindennapjairól.
A kiállítás kurátora a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának muzeológusa, Szvák Enikő; valamint a Munkácsy Mihály Múzeum szakembere, Váncsa Klára; de a tárlat megalkotásában szerepet vállalt a békéscsabai intézmény részéről Salamon Edina is.
Szvák Enikő hangsúlyozta, Európában egyedülálló a váci leletegyüttes, a második legnagyobb ilyen kollekcióról van szó a több mint 3500 múmiát számláló szicíliai gyűjtemény után. A cél az, hogy mindenki számára elfogadható formában mutassák be az emberi maradványokat. Azt szintén érzékeltetik a kiállításon, hogy mennyire komplex a múmiakutatás, és hogy az újabb irányokat is vett az elmúlt időszakban.
Váncsa Klára hozzátette, hogy a múmiák és a mellettük talált tárgyak sok információt hordoznak a ma embere számára is, meg lehet ismerni a szokásaikat, az életvitelüket, azt, hogy miben hittek – például azért temették őket a kriptába, hogy közelebb legyenek a szentélyhez.
Az egyiket felboncolták, a másik szívét kiszedték
A hétfői rendezvényen bemutatott egyik múmia egy 18-20 év körüli fiatalember maradványa. Nem tudni, hogy miben hunyt el. Az érdekessége, hogy a 18-19. századi szokásokkal ellentétben felboncolták, a mellkason és a koponyán is látható mindez, majd a vizsgálatokat követően mind az agyat, mind a belső szerveket visszahelyezték a testbe – ismertette Szvák Enikő.
A másik múmia egy apácáé, Sándor Teréziáé, aki a klarissza rendhez tartozott. Szív nélküli apácának is nevezik, mivel halála utána a szívét eltávolították. Ennek egyszerű oka volt. Annak idején nem voltak hűtővel ellátott halottszállító autók, azaz az elhunytakat hamar el kellett temetni. A szívét viszont vélhetően hazaszállították a szülőtelepülésére, ami nem volt szokatlan.
