2023.08.25. 09:58
Volt, hogy éhezett, fázott és rettegett, mégis csodaországot teremtett műveivel Schéner Mihály
A száz éve született Kossuth-díjas képzőművész, játék- és bábtervező, Békéscsaba díszpolgára, Schéner Mihály került a középpontba a Munkácsy blue chip rendezvénysorozat csütörtöki, Boldogságbetakarítás másképpen… című állomásán a békéscsabai múzeumban. Az eseményen több szemszögből közelítették meg az alkotót, aki csodaországot teremtett.
Szakmai tárlatvezetést tartott a centenáriumi Schéner Mihály-kiállításban Gyarmati Gabriella művészettörténész.
Fotó: A szerző felvétele
A rendezvényen szakmai tárlatvezetést tartott az október 1-jéig megtekinthető, A művészeti polihisztor című, Schéner Mihállyal kapcsolatos centenáriumi kiállításban Gyarmati Gabriella, a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze.
Elmondta: Schéner Mihály száz éve született Medgyesegyházán, de tanulmányai miatt hamar Békéscsabára került, a Rudolf gimnáziumba. Itt olyan mesterei voltak, mint Mazán László, majd bekerült Mokos József legendás szakkörébe, ahonnan a legkülönfélébb szemléletű művészek kerültek ki a későbbiekben. 1942-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay Gyula lett a mestere.
A kezdeti években is jelentős változásokon ment keresztül Schéner Mihály művészete, ezt a szakember több, a kiállításon szereplő mű segítségével mutatta be. A 60-as évek elején nyílt meg első önálló kiállítása, és komoly kritikákat kapott. Később a francia fővárosban, Párizsban találkozott és több időt eltöltött a békéscsabai születésű szobrászművésszel, Pátkai Ervinnel – de az, hogy ő milyen hatással volt a művészetére, egyelőre felfedezésre vár. A továbbiakban ismét változott az alkotó ecsetkezelése és színhasználata, volt, amiben visszatért régebbi korszakához.
Gyarmati Gabriella hangsúlyozta, hogy a kiállításban Schéner Mihály kevésbé ismert alkotásai is helyet kaptak, és vannak olyanok, amelyeket nem tudott megszerezni, hogy a tárlat anyagát képezzék. Szerinte ez azt jelenti, hogy jól mennek a művei, a köztudatban van az életműve. A békéscsabai tárlaton szereplő alkotások egy része a múzeum tulajdonát képezik, egy részét a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria adta kölcsön, de vannak magángyűjtőktől származó darabok is.
A kiállításban helyet kapott több olyan alkotás, amely fontosak az életműve tekintetében. Ilyen a Debrecenbe kéne menni című műve, amelyet sokszor reprodukáltak; vagy az Áchim L. András megijeszti az urakat a korzón című, amely azt jeleníti meg, hogy a parasztpolitikus a Szent István téren, az asztaloknál ülő, jól öltözött emberek közé hajtott lovaskocsival. A tárlatot pár hete dr. Mazányi Judit művészettörténész nyitotta meg, aki a Schéner
Mesehősi pályát rajzolt a művésznek
A rendezvényen Schéner, az egyetemes címmel tartott illusztrált előadást Baji Miklós Zoltán intermediális művész. Úgy ismertette a Kossuth-díjas képzőművész életét és pályafutását, mintha egy mesehősről lenne szó, aki, miután élő népművészetet és kellő műveltséget tett a batyuba, útnak indult.
Beszélt arról, hogy Schéner Mihályt szülei is támogatták, ellátták gyermekként rajz- és festőeszközökkel, és hogy diákként nyolc éven keresztül ingázott Medgyesegyháza és Békéscsaba között, ekkor volt ideje megfigyelni az embereket, az állatokat, a tájat. Nagy hatással volt rá, hogy Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel a medgyesegyházi római katolikus templomot, hogy Szent Mihály-napi búcsúkat tartottak, Mihályként azonosult vele.
Főiskolai tanulmányait megszakította a második világháború, behívták katonának, de megszökött és bujdokolt – éhezett, fázott és rettegett –, majd elfogták, de újra elinalt. Tanári diplomát szerzett, majd 1956-ban tagja lett a képzőművészeti alapnak, amely biztonságot jelentett a számára. Bemutatkozó kiállítása után kritikákkal illeték, viszont volt egy gyűjtő, aki megvette a tárlata teljes anyagát. Később eljutott Párizsba, Londonba, Amerikába is. Baji Miklós Zoltán hangsúlyozta: Schéner Mihály egy csodaországot hozott létre, mesét teremtett bárhol a világon.
