Megérkezett Gyulára Kossuth Lajos elfogyott regimentje - galériával

Az időszaki tárlat az egykor a fővárosban állt Honvédmenház és a ’48-as veterángondozás történetét dolgozza fel, kiegészítve a szabadságharc helyi eseményeivel és a Békés megyei Honvédegylet bemutatásával. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum összeállításának – amelyet az Erkel Ferenc Múzeum szakemberei bővítettek ki – tudatosan választották helyszínéül a honvédtiszti emlékhely szerepét is betöltő erődítményt.

Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere köszöntőjében elmondta, a kiállítás a Honvédmenház történetén keresztül mutatja be az 1848/49-es honvéd-utóéletet, az úgynevezett veterángondozást. 

– A Hadtörténeti Intézet és Múzeum új, nem megszokott perspektívából világít rá a forradalom és szabadságharc résztvevőire, testközelbe hozza és arcot ad a névtelen honvédeknek – fogalmazott. – A tárlatot az eredeti anyag szellemiségében a helytörténeti momentumok felvillantásával egészítették ki a gyulai történészek. Egy olyan időszaki kiállítást terveztek, amely alig ismert tényekkel egészíti ki, s teszi egyúttal helyben is izgalmassá a tárlatot. A kiállítás a megnyitását követő napon kap egy kísérő eseményt: szombaton a kulturális örökség napjai keretében kurátori tárlatvezetéssel lehet megtekinteni. A programot megelőzően a Magyar Honvédség - Hódmezővásárhely Helyőrségi Zenekara játszik többek között honvéd nótákat a vár előtt, majd vezeti be menetzenével az érdeklődőket a tárlat megtekintésére.

Dr. Kovács József országgyűlési képviselő a Honvédmenház létrehozásáról, történetéből, illetve annak nemzetközi előzményeiről elevenített fel szemelvényeket.

Mint kiemelte, a tárlatnak a gyulai várban méltó helye van. Emlékeztetett rá, hogy a város különösen fontos helyszín a szabadságharc által érintett települések sorában. A Világos melletti szőlősi síkon történt fegyverletételt követően ugyanis két honvéd tábornokot, Damjanich Jánost és Lahner Györgyöt a gyulai várban szállásolták el, majd a vár és a kastély között elterülő téren rakta le oldalfegyverét a magyar tisztek egy része, köztük tízen a későbbi aradi 13 vértanúból.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum eredeti kiállításának kurátora Szoleczky Emese, Gönczi Ambrus és Ress Zoltán. A Békés vármegyéről szóló rész Szilágyi Sándor munkája. A gyulai várban megvalósuló időszaki kiállítás kurátora Cseresznyés János és Szappanos Gábor.

Szoleczky Emese megnyitó beszédében elmondta, a Honvédmenház épületét ma már hiába keresnénk Budapesten, a Soroksári úton, 1945-ben ugyanis a területet szétbombázták. Az intézmény makettje ugyanakkor a kiállításon megtekinthető. 

A szakember kitért arra, hogy a Honvédmenház lakói az akkor még külterületnek számító Ferencváros jellegzetes alakjaivá váltak. Az intézmény létszámát az évek alatt 150-re sikerült felemelni, és az akkori honvédek katonai fegyelemben éltek.

– Megszűrték, hogy kit és milyen körülmények között vettek fel – tette hozzá. – Aki bekerült, jó ellátásban, halálig tartó gondoskodásban részesült. Egy-egy szobának volt parancsnoka, aki szervezte az egykori honvédek életét. Az 1872-ra elkészült épület fenntartását az 1880-as évekre sikerült állami kézbe venni. Az első világháború következményeként megjelent egy újabb réteg, a minden hozzátartozó nélküli, általában megrokkant tisztek tömege. Az üresedő szobákat velük töltötték fel, és egy érdekes szimbiózis alakult ki a vén hadfiak és a megsebesült hadfiak között. 1928-ban pedig hivatalosan is elhunyt a szabadságharc utolsó, az épületben lakó honvédja.