Macbeth tragédiáját viszi színpadra a Békéscsabai Jókai Színház

Az olvasópróbán Seregi Zoltán színházigazgató úgy fogalmazott, Shakespeare-művet játszani mindig egy ünnep.

– Az elmúlt években óvatos voltam, nem is került a színpadra sok Shakespeare darab. Sajnos világviszonylatban megfigyelhető egy nagyon rossz irány ezekkel az előadásokkal kapcsolatban, melyek sok esetben különböző, szélsőséges rendezői önmegvalósítások áldozatává váltak. Tehát ez egy veszélyes ösvény. Ebben az esetben Pataki Andrissal sokat beszéltünk erről. Ez egy „normális” Shakespeare feldolgozás lesz, ezért is tűztük műsorra. Bízom benne, hogy örömét leli majd benne mind a társulat, mind pedig a közönség – ismertette észrevételeit az igazgató.

Pataki András rendező elárulta, nagyon boldog, hogy újra Békéscsabán lehet, hiszen tíz évvel ezelőtt rendezett először a vármegyeszékhelyen, ahová mindig jó érzés számára eljönni. 

A készülő előadással kapcsolatban úgy kezdte, mindenképpen tiszteletben fogják tartani a shakespeare-i darab szellemét, hiszen, ahogy fogalmazott, ez a lényege. Az előadásban mindenképpen megmarad majd a darab eredeti magva. 

– Nagyon elgondolkodtató, hogy egy-egy háború mögött milyen érdekek húzódnak meg, hogyan szervezik meg a pusztítás végrehajtását. Ennek hátterében elsősorban gazdasági folyamatokat fogunk látni, azonban ezen folyamatok mögött is mindig van valaki. Lesz egyfajta transzcendens tartalma az előadásnak, függetlenül attól, hogy milyen világnézettel bírunk. Van egy nagy titka a történetnek: szerepel benne három boszorkány, akikről nem tudjuk, honnan jöttek, de amit mondanak, az valóra válik. Ennek a titoknak az előadás során ki kell derülnie – kezdte. 

Kiemelte, a darab szereplői nem bújnak korabeli jelmezekbe, de még csak nem is mai ruhákban jelennek meg. A történet időszaka az első világháború lesz, mindez azonban kimondatlanul marad, erre csak a környezet és a körülmények fognak utalni – így például a filmfelvevő, a bombák és az egyéb, háborúval kapcsolatos effektusok. A rendező hangsúlyozta: azért az első világháború idejét választotta, mert akkor vált a pusztítás tendenciává. 

– Azt megelőzően a háborúkban, ha nem is volt egyfajta furcsa, lovagias szabályrendszer, amiben mindenki tisztelte a másikat, de nem is volt célja senkinek például az áldozatok tömeges behajtása. De nem is voltak korábban olyan fegyverek, amelyek tömegek pusztítására lettek volna alkalmasak. Ebben a világban, amit színpadra viszünk, ezek a tömegpusztító fegyverek már érezhetően jelen vannak. Egy olyan időszakról van szó, amiben a világ újrafelosztásának a gondolata a gyakorlatban is elkezdődött. A korábbi terveket elkezdték megvalósítani, és ezek a tervek valósulnak meg ma is – hívta fel a figyelmet Pataki András.

Mint mondta, emiatt kínzóan érvényes és friss Shakespeare eredeti művének üzenete ma is. Az ő megközelítésük a darabbal kapcsolatban egy kortárs színházi rendezés kereteiben megvalósuló shakespeare-i munka. Elhangzott az is, a darab konzulense Kadelka László lesz, akinek első színházi munkája éppen ez a darab volt. 

A rendező bemutatta, műszaki szempontból két komoly kihívást kell megoldaniuk a produkcióban: az egyik az akasztás jelenete, a másik pedig az, amikor a történet egy adott pontján két késnek kell beleállnia a padlóba. A díszletben rendkívül gyors váltások lesznek, minden mozgatható lesz, ami állandóan más-más játékteret biztosít a színészi játékhoz.

Az előadást két részben láthatja majd a közönség, játékideje körülbelül két óra lesz.