Munkácsy Mihály Honfoglalása: a történelem szolgáltatott igazságot

Gyarmati Gabriella elmondta, a békéscsabai múzeum igyekszik minden évben egy olyan kiállítást életre hívni, amely egyedülálló megközelítésben kapcsolódik a festőfejedelem életművéhez. Ilyen volt tavaly a Munkácsy fürdőzik című tárlat, amelyben a belga tengerparti városban, Ostendében készült alkotásokat mutattak be. A mostani kiállítás két történetet dolgoz fel párhuzamosan: egyrészt az Országház építését, másrészt a Honfoglalás című kép születését.

A hazának nincsen háza

A múzeum művészettörténésze elmondta, hogy bár a két sztori a 19. század végén játszódik, vissza kell nyúlni a reformkor idejére, ugyanis Vörösmarty Mihály immár akkor felvetette, hogy a hazának nincsen háza, azaz nincs az országgyűlésnek otthona, hogy szükség van egy Országházra.

A sokadik tervpályázat lett sikeres, a tendert Steindl Imre nyerte el. Az Országházat 1885-ben kezdték építeni, 17 esztendőn át tartott a beruházás. Kérdés volt az is, hogy hol építsék meg. Egy Duna-parti üres területet választottak, az akkori Tömő térre érdekes módon addig a főváros hulladékát szállították, nincstelenek és csavargók menedékeként szolgált.

Munkácsy sokáig várt a magyar állam megrendelésére

Közben Munkácsy Mihály az egyik legismertebb festőművész volt a kontinensen, és sokáig várt arra, hogy a magyar államtól is kaphasson megrendelést. Amikor 1882-ben szülővárosába, Munkácsra látogatott, megfogalmazódott benne, hogy megfestené a honfoglalás jelenetét, a magyar állam részéről pedig erre az igény 1889-ben született meg. Egy táblaképet rendeltek tőle, amely Árpád Kárpát-medencébe való érkezését jeleníti meg.

A festőgéniusz óriási lelkesedéssel fogott munkához, egy évig tartott az előkészítés, két körutat is tett Magyarországon, egyet délen, egyet északon. Karaktereket, viseleteket, használati tárgyakat keresett, a munkában segítségére volt Écsy Ferenc József és Schabinsky László, akik hihetetlen mennyiségű fotóval látták el. A mostani kiállításon több, erre a célra készült felvétel, valamint használati tárgy is megtekinthető.

Párizsban mutatta be, majd átdolgozta

A tárlat két fő elemén, a két vázlaton – amelyek feles méretűek, azaz negyedakkorát, mint az igazi Honfoglalás – megfigyelhető, hogy a művész miként építkezett. A kész képet Párizsban mutatta be – ott, ahol egykor a Siralomházat is, amelynek köszönhetően világsztárra vált –, de most komoly kritikákat kapott. 1893-ban teljesen átdolgozta, és immár sikert is aratott vele. Kuriózum: hírességeket is festett a képre, illetve maga Munkácsy Mihály is megjelenik a jobb szélen.

A festmény a Magyarországra való szállításakor megsérült – összehajtották, a rétegek közé papírt tettek, ami ráragadt –, tehát rögtön restaurálni kellett. Gyarmati Gabriella művészettörténész mutatott egy képet az Országház Építési Végrehajtó Bizottság üléséről, 1894 végéről. A Honfoglalást eredetileg a főrendiház üléstermébe szánták, de nem passzolt a tervező, Steindl Imre elképzeléseihez. Átszállították a Szépművészeti Múzeumba, és évtizedeken át a raktárban pihent.

A Parlament legismertebb műalkotásai közé tartozik

Az 1920-as években merült fel, hogy mi van a képpel. Kiderült, hogy penészfoltok jelentek meg rajta. Ezért restaurálták, illetve átszállították a Parlament épületébe, és a ma Munkácsy Mihály nevét viselő teremben helyezték el. A szakember szerint a történelem igazságot szolgáltatott: míg a főrendiház ülésterme immár csak turistalátványosságként szolgál, az a terem, ahol helyet kapott, rendkívül fontos döntések színtere. Így az Országház műalkotásai közül az egyik legismertebbé a Honfoglalás vált, ez látható legtöbbször a híradásokban.