Visszatért a Búsuló betyár a Munkácsy Emlékházba – videóval

Opauszki Zoltán, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatóhelyettese elmondta, hogy Munkácsy Mihály a Búsuló betyárt 1865-ben alkotta meg Gerendáson, amely egyébként nem a mai Gerendásnak, hanem Gádorosnak felel meg. Laszkó Tímea, a Munkácsy Emlékház vezetője hozzátette, hogy húsz éve járt a Búsuló betyár Békéscsabán, és most ismét megtekinthető az intézményben három hónapon át, július elejéig. Programokat szerveznek köré, és ismét elindul a szabadulószoba, amely pont a Steiner-Omaszta-kúriát, azaz a mai Munkácsy Emlékházat ért betyártámadás történetét dolgozza fel. 

A nagybácsi Gerendás-pusztán is bérelt földet

Szalay Ágnes, a Munkácsy Emlékház történészének kutatásai alapján a később festőfejedelemmé váló asztalosinas 1860-ban érkezett haza akkor Gyulán lakó nagybátyjához, Reök Istvánhoz, nagybetegen, és a lábadozás időszaka alatt fedezte fel tehetségét a városban ténykedő vándorfestő, Szamossy Elek. Ő győzte meg a nagybácsit, hogy a fiatalembert Pestre kell küldeni tanulni, valamint az asztalosinast, hogy képezze magát. Reök István lakása ugyan Gyulán volt, számos földbérlettel rendelkezett, 1852 óta bérelt földet a vármegye nyugati határa mentén, Gerendás-pusztán, Csabától egynapi járásnyira.

A gerendási pusztán gyűjtött inspirációt

Mint Szalay Ágnes fogalmazott, az ifjú tehetséget Szamossy Elek arra biztatta és tanította, hogy az őt körülvevő látványból szerezzen inspirációt, dolgozzon élő modellekkel. Így az általa látott paraszti, vidéki világ nyújtotta első nagy alkotói korszakának, a népi életképeknek legfontosabb témáit. Nagyon gyakran a legalsóbb társadalmi rétegeket, a szegényparasztokat, a falusi élethez kapcsolódó szokásokat, életképeket jelenítette meg vidám és drámai helyzetekben egyaránt. Ebbe illeszkedik a Búsuló betyár, amelyhez inspirációt, modelleket a gerendási pusztán gyűjtött.

Betyárokat rajzolgatott a csárdában

A történész felidézte, hogy Munkácsy Mihály szegénylegényeket is akart rajzolni, és egy közeli csárda tulajdonosát megkérte, értesítse, ha legközelebb betyárok térnének be hozzá. Ez meg is történt, de az egyik betyárnak feltűnt a rajzolgató legényke, mire odament hozzá, és kérdezte, mit csinál, kinek dolgozik. Mivel a rajzról az egyik betyárt fel lehetett ismerni, és élt a gyanúperrel, hogy a gyerek a vármegye számára, körözés miatt készíti a grafikát, életveszélybe került. A csárda tulajdonosa azzal mentette meg a fiú életét, hogy kipenderítette a csárdából és széttépte a rajzot.

Népi hősnek állította be

A fiatal többször tartózkodott Gerendáson, 1865-ről 1866-ra ontotta magából a képeket, és ekkor született a Búsuló betyár is. Minden bizonnyal a gerendási élményei, az egykori cselédekből, szegénylegényekből lett és bűnöző életmódra tért betyárok ihlették meg a festmény készítésekor. De az is élhetett az emlékeiben, hogy 1852. december 6-án a Gyulai úti kúriában, a mai Munkácsy Emlékházban testközelből élt át betyártámadást. A szakemberek szerint a művész a betyárt méltóságteljesnek és erősnek jeleníti meg, nem bűnözőnek látta, hanem egyfajta népi hősnek. A kép fontos állomása volt Munkácsy Mihály tanulóidőszakának. 

Rengeteg programmal készülnek

Laszkó Tímea, a Munkácsy Emlékház vezetője és Opauszki Zoltán, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatóhelyettese elmondták, hogy a Munkácsy Emlékház több programmal is készül a következő időszakra. Ismét elindul a szabadtéri mozi, kéthetente vetítenek majd régi magyar filmeket. Azt szintén megünneplik, hogy 30 éve, 1994-ben nyitotta meg kapuit az intézmény. Nemcsak a gyerekeket, hanem a felnőtteket is igyekeznek megszólítani a programokkal. Közben lehet a kerékpárt kölcsönözni – hiszen a Munkácsy Emlékház a Wenckheim turista- és kerékpárút egyik állomása –, illetve a cukrászdában Munkácsy tortát is kínálnak.