Az egész világon átível A holdbeli csónakos kereséstörténete - galériával, videóval

A történet szerint négy uralkodó járul Jégapó, a magyarok fejedelme elé leánykérőbe. A királyok a gyönyörű királykisasszony, Pávaszem kezéért mindent megadnának: nem sajnálnának érte világverő sereget, kincset, varázslatot, művészetet sem. A lánynak azonban egyik sem kell; A holdbeli csónakos után epekedik, egyetlen kívánsága, hogy vele lehessen országában. Végül elfogadja Medvefia, a lapp trónörökös segítségét, megszökik a tolakodó kérők elől, és ezzel elkezdődik a kaland. Nem egyedül utazik, a vásári mulatságok kópéi, Bolond Istók, Paprika Jancsi és Vitéz László lesznek a társai hetedhét országon keresztül. 

Seregi Zoltán Jászai Mari-díjas művész, rendező hangsúlyozta, Weöres Sándor a XX. századi magyar irodalom egyik óriása a maga egészen egyedi világával. 

– Senkihez sem hasonlítható, egy igazi unikum, akinek mindig nagyon vonzott a költészete. A holdbeli csónakos egy különleges színpadi kísérlete, kultikus, kalandos játéka. A történet végére Pávaszem jobban megérti a felnőttek világát, megismeri a mindent lebíró szerelmet és lelkének teljességét is. A mesejáték a felnőtteket is megszólíthatja, eredeti mű, amivel mi most legfőképpen a gyerekeket varázsoljuk el a magyar évad keretében. Különleges világítással, látványos jelmezekkel, díszlettel, kellékekkel dolgozunk –részletezte a direktor. 

A Pávaszem kisasszonyt megformáló Kiss Viktória hozzáfűzte, a darab nagyon a szívéhez nőtt, története gyönyörű, a boldogság utáni vágyról, a reménytelen, majd az igaz szerelem megtalálásáról szól. 

– A karakterek megélik a poklot, de visszatalálnak egymáshoz. A közönséget alkotó gyerekek képzelőereje szerencsére óriási, emellett a zenék is segítik majd a megértést – sorolta.
– Izgalmas látni, hogyan kelnek életre a csodák; A holdbéli csónakos Weöres Sándor jó karakterekkel, gyönyörű szöveggel megírt darabja. Nemcsak a magyar kultúra, hanem az egész világon átívelő kereséstörténet elevenedik meg a színpadon, bejárjuk Kínát, a kelták földjét, járunk a görögöknél, az én karakterem meg egy lapp királyfi – részletezte Puskás Dániel. Hozzátette, számára az előadás legizgalmasabb része a darab vége, amikor Medvefia egy repülő lovon igyekszik Pávaszemhez, de hatalmas viharba keveredik. 

– Jó magasra felhúzva, a színpad fölött repülök át. Hatalmas, gyönyörű díszletek között játsszunk, rengeteg a látványelem. Számomra az egyik igazi csoda a saját kellékem, a sólyombáb, aminek úgy mozgatjuk a fejét, mintha élne, sőt a madár szárnyra is kap. Lesz tűz, repülő ló is a színpadon, igazi kihívás, hogy egyetlen felvonásban folyamatosan történik valami, nincs megállás – sorolta.