Tarhosi Várdomb: bronzkori lakódombot vizsgált a nemzetközi régészcsoport - galériával

A Tarhos határában található Várdomb az Alföld egyik legismertebb és legfontosabb bronzkori lelőhelye, az 1950-60-as években intenzív kutatások folytak itt – tudtuk meg dr. Gyucha Attilától, az egyesült államokbeli University of Georgia régészprofesszorától. Mint elmondta, a mintegy négyezer éves, nagykiterjedésű lelőhely szerkezete meglehetősen komplex, egy tellel, magyarul lakódombbal, a centrumában. A telel kicsi, maximum néhány hektáros területén a házakat általában egy-két generáción át lakták, azok pusztulását vagy elbontását követően a romokat elplanírozták, elegyengették, majd arra húzták a következő épületeket. Mindez több száz éven keresztül folytatódott, melynek következtében a pusztulási rétegek egymásra rakódtak, így a tájból ezek a települések fokozatosan dombként emelkedtek ki. A tarhosi Várdomb ezért is különlegesen érdekes helyszín.

A tarhosi várdombi falu lakosságának száma 800 és 2000 között is mozoghatott

Hasonlóan az egyéb ilyen jellegű bronzkori településekhez az Alföldön, a várdombi tell egyelőre ismeretlen okokból mágnesként vonzotta a környék tanyáin és kisebb falvaiban élő embereket. Ez a településkoncentrációs folyamat egy tekintélyes méretű, mintegy 800-2000 lelket számláló falu kialakulásához vezetett.

– Összességében egy kifejezetten nagy, 30 hektárnyi területre kiterjedő falu jött létre – tette hozzá dr. Gyucha Attila.

A nemzetközi kutatócsoport 2016-ban kezdett kutatásokba a területen, amelyekbe ekkor a feltárás még nem tartozott bele. Korszerű technológiák alkalmazásával feltérképezték a bronzkori falu területét, melyek eredményeként egyebek mellett azt is meg tudták határozni, hogy hol álltak egykoron a házak. Ezekre az előzetes eredményekre alapozva érdemesnek láttak egy nagyobb volumenű, többéves, intenzív kutatást is építeni. Pályázatot adtak be az Egyesült Államokban egy állami alapítványhoz, amely támogatta elképzeléseiket. A két évvel ezelőtt elnyert források segítségével  tavaly kezdték meg a régészeti feltárásokat.

A városok kialakulását kutatják

Dr. Gyucha Attila kiemelte, hogy a tarhosi Várdombon folytatott feltárás része egy nagyobb kutatási programnak. Az őskorban két olyan periódus volt, amikor az Alföld területén átfogó településkoncentrációs folyamatok zajlottak, melynek során egy-egy, fontosabbá váló település bevonzotta a környékbeli, kisebb települések lakóit. Nagy lélekszámú, szinte városias települések jöttek létre. Ez a trend első alkalommal mintegy 7000 évvel ezelőtt, az újkőkorban érhető tetten, míg másodjára körülbelül 3000 évvel később, a bronzkor idején. A szakemberek összehasonlítják majd a két időszakot, vizsgálják, hogy miként zajlott le a koncentrációs folyamat, miként alakult a társadalmi struktúra, a gazdálkodás, a demográfia.

Hozzátette, az első városok kialakulásának kutatása nagyon fontos tudományos kérdés. Mezopotámiában ez a folyamat több mint 5000 éve sikeres volt, az Alföldön ellenben sem az újkőkorban, sem a bronzkorban nem vált azzá. A települések ugyan itt is elkezdtek nőni, de nem váltak városokká. A folyamat megakadásának vizsgálata kutatásuk egyik legfontosabb célja. 

A több éven keresztül tartó összehasonlító vizsgálatok elvégzése érdekében Körös Konzorcium néven a Körös- vidéken hosszú évek óta tevékenykedő több nemzetközi kutatócsoport is egyesítette erejét. Dr. Gyucha Attila és Dr. William Parkinson, a University of Illinois at Chicago professzora, elsősorban, az újkőkor, míg dr. Paul Duffy, a németországi Kiel egyetemének kanadai származású régésze a bronzkor folyamatait tanulmányozza.

Nemzetközi csapat jött össze

Erre az idényre egy Békés megyében soha nem látott  nemzetközi csapat jött létre, amelyet összesen 30 kutató, illetve diák alkot. Ausztráliától Kanadáig, Írországtól hazánkig 12 ország és 15 kutatóintézet képviselteti magát. A feltárási munkálatok öt hete kezdődtek, és pénteken fejeződtek be.

A tarhosi lelőhelyen négy helyszínen dolgoztak, amelyekből kettő a tellen kívül állt egykori lakóépületek feltárására koncentrált. Egy másik helyszínen a 1950-es években a tell területén feltárt ásatási szelvények egyikének részletét nyitották újra.  

Ezt a szelvényt a kondorosi Work-Metall Trans Kft. közreműködésével korábban sikeresen azonosították egy centipontosságú Lidar háromdimenziós szkenner segítségével. Az eredmények alapján a tellen egy 4x4 méteres  területen kitermelték az évtizedekkel ezelőtt a szelvénybe visszatöltött földet, és az eredeti állapotban megmaradt metszetfalak vizsgálatába fogtak. Ezek a metszetfalak a tell összesen 3 méteres, egymásra rakódott egykori házomladékokból álló rétegsorának kialakulásáról nyújtanak értékes információkat.

– Az 1950-es években rengeteg, mára rutinszerűen alkalmazott vizsgálati módszer még nem állt rendelkezésre. Ahhoz, hogy a tell időbeli fejlődéséről képet kapjunk, radiokarbon kormeghatározáshoz gyűjtöttünk mintákat. Emellett  úgynevezett mikromorfológiai mintákat is vettünk, amelyek segítségével megállapítható, hogy milyen folyamatok által fejlődött, emelkedett ki környezetéből a tell – fogalmazott a régészprofesszor. Egészen új, Magyarországon korábban még nem használt módszert is alkalmaztak, amelynek segítségével a tell metszetfalából származó földmintákból állati és növényi DNS-maradványokat tudtak kinyerni. Ennek az analízisnek az eredménye segít majd rekonstruálni,, hogy a bronzkorban milyen állatok és növények éltek a lelőhely és közvetlen környezetének területén, illetve hogy a korszak emberei mit termesztettek és ettek.

Árpád-kori sírt is feltártak

Az ásatások során a bronzkorra koncentrálnak, de a lelőhely ideális környezeti feltételeket kínált egyéb korszakokban is mind a megtelepedésre, mind a temetők alapítására. Hasonlóan az 1960-as évekhez, munkájuk során több, a bronzkornál későbbi temetkezésre is rábukkantak. Tavaly és idén is feltártak egy-egy valószínűleg Árpád-kori sírt. Emellett két további temetkezés is előkerült, amelyeket még nem datáltak pontosan, mivel melléklet nem volt bennük. A feljegyzések szerint egy zsidó temető is létesült a területen, így ez utóbbi sírok keleti tájolása alapján nem elképzelhetetlen, hogy a két emberi maradvány annak részét képezte.

Dr. Gyucha Attila elmondta, nagyon sok segítséget kaptak munkájukhoz a tarhosi önkormányzattól, Kürti Sándor polgármestertől, a DALERD Zrt. képviseletében Gaest Gergelytől, illetve az említett Work-Metall Trans-tól. Az ásatási szelvényeket pénteken betemették, a munka egy év múlva folytatódik a tarhosi lelőhelyen.

Negyedszázados program zajlik

Dr. Gyucha Attila és dr. William Parkinson irányításával, vésztői székhellyel, a Körös Regionális Régészeti Program munkái immár negyedszázada zajlanak, így a projekt 25. ásatási idényénél járnak. Ez a program nagyban hozzájárult ahhoz, hogy újabb régészeti kutatási projektek induljanak a Körösök vidékén, hiszen több egykori, programjukban részt vett, a Körös Konzorcium jelen munkáiban aktívan résztvevő  diákjuk is saját kutatásba fogott a régióban. Így a dr. Paul Duffy, a dr. William Ridge és a dr. Danielle Riebe által vezetett ásatások is ebbe a körbe tartoznak.

Dr. Gyucha Attila elmondta, hogy ezek a független, mégis egymással szorosan együttműködő programok a Körösök vidékét a világ egyik legjobban és legintenzívebben kutatott régészeti területévé teszik.