Második világháborús kiállítás nyílt a Múzeumok Éjszakáján Békéscsabán

A Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, dr. Bácsmegi Gábor, a tárlat egyik kurátora a megnyitón elmondta, hogy a második világháborús kiállítás rólunk szól, ugyanakkor nem csak nekünk. A bemutatott tárgyak 80 százaléka itt került elő vagy Békés vármegyeiekhez köthető. Sokaktól kaptak anyagot a tárlathoz, amellyel Békés vármegyei történeteket elevenítenek fel. Mivel Békéscsaba második világháborús eseményei között fontos momentum volt a bombázás, bombákra írva egy idővonalat is készítettek. 

Hosszú és szörnyű volt a második világháború hat éve – mondta Ugrai Gábor történelemtanár, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke, a tárlat másik kurátora. Hangsúlyozta, hogy mivel a mi őseinkről, déd- vagy nagyszüleink történetéről van szó, fontos, hogy minél több diák is megismerhesse a kiállítást. 

Személyes történetek is megjelennek a tárgyak mellett a kiállításon

A kiállítás több tablón keresztül mesél a második világháborúról és a Békés vármegyét is érintő történésekről. Attól kezdve, hogy mi volt Trianontól Kassáig, majd Kassától a német megszállásig, egészen azokig a személyes sztorikig, hogy volt, aki megjárta a Don-kanyart és volt, aki túlélte a holokausztot. 

A tárlatban bemutatnak számos tárgyat, eszközt: példaként lehet sorolni a tőrt, a szablyát, a szuronyt, a távcsövet, az iránytűt. De van rohamsisak, gránátosláda, német zuhanóbombázó megmaradt része, sőt lövedékek hüvelyei is helyet kaptak, amelyek kapcsán kuriózum: egyes darabokból művészi vázák készültek, míg a leleményesség jegyében másokból csengő vagy kutyának tál.

Békéscsabát is bombázták a második világháború során

A kiállítás kurátorai mutattak egy plakátot, amelyen egy gyermek szerepel, mellette egy kérdéssel, hogy lehet-e ő is célpont. Hangsúlyozták, hogy a propagandával ellentétben nem dobtak le a szövetségesek robbanó játékokat, az viszont igaz, hogy a bombázások sok gyermekáldozatot szedtek. 

Békéscsabát is bombázták. Dél-Olaszországból a szövetségesek gépei 1944. szellemiségével 21-én szálltak fel, és van egy felvétel, amelyen pont az figyelhető meg, hogy miként eresztették ki a 250 kilogrammos bombákat a város felett. Az első etapban a jelentés szerint jó hatékonysággal céloztak, a másodikban viszont nem, így nem csak a vasútállomást érte találat.

A németek után jöttek a szovjetek

A hazai németségnek külön tablót szántak a kiállítás kurátorai. Illegálisan toboroztak a németek, és 258-an jelentkeztek Békés vármegyéből, hogy belépnének a Waffen SS kötelékébe, egy eleki fiatalt fel is vettek, az ő személyes emlékei ugyancsak megjelennek a tárlaton. Kiemelték ugyanakkor: a hazai németség többsége nem szimpatizált a nácikkal, inkább a Hűséggel a hazáért mozgalmat támogatta.

Békés vármegyében is voltak harcok, a szakemberek például Békéscsaba határában tártak fel lövészárokrendszert. A szovjet katonák és a helyi lakosság találkozásáról szintén mesél a kiállítás. A tárlat kurátorai hangsúlyozták, hogy a tanyavilág komoly veszélynek volt kitéve a nem csak fosztogató szovjet katonák miatt, a tanyákról később rengeteg fegyver került elő.

Egyéni sorsokat is bemutat a második világháborús kiállítás

Egyéni sorsokat is bemutat a tárlat. Érdekesség: 1940-ben hősi halált halt egy békéscsabai katona, ám ekkor még nem, majd csak 1941-től vett részt tevékenyen a második világháborúban Magyarország. Ezért lehet, hogy őt nem a második, hanem az első világháborús hősi temetőben temették el. Egy tabló szól dr. Borbola József belgyógyász főorvosról, aki megjárta a Don-kanyart, egy Jankay Tibor képzőművészről, aki túlélte a holokausztot: munkaszolgálatra ment, de felrakták egy haláltáborba tartó vagonra. A cseh-német határon sikerült megszöknie, 1944 végén tért vissza.