Kígyómarással indul az évad a Jókaiban - galériával, videóval

Pataki András rendező elmondta, öröm, hogy a magyar dráma napját megelőző héten Szabó Magda Kígyómarásával (főbb szerepekben Beszterczey Attila, Katkó Ferenc, Liszi Melinda, Nánási-Veselényi Orsolya, Nádra Kitti, Pásztor Edina, Sziveri Emese) veszi kezdetét a Békéscsabi Jókai Színház új évada.

– A dráma az írónő Disznótor című regényének általa adaptált színpadi anyaga, egy XX. századi golgotajárás. A magyar történelem három nagy fordulópontját idézi meg: az első az 1929-es gazdasági világválság kezdete, a második a világháborús 1943., amikor a Don-kanyarba indul a szomorú sorsú magyar hadsereg, a harmadik pedig 1955., kicsivel a forradalom előtt, röviddel a Rákosi-hatalom átalakulása után – részletezte Pataki András. Hozzátette, a dráma két család története, amely a magyar történelem víztükrén úszik, a magyar történelemre feszül keresztre. Emberi sorsok, boldogságok elé gördül akadály. 

A Kígyómarás krimi is egyúttal

– Az alapkérdés az, hogy önazonosan, kulturális és egyéni identitását megtartva egész életet tud élni az egyén, vagy azok híján tragédia körvonalazódik. Jelen korunkban sem mindegy, meg tudjuk-e élni kulturális, vallási identitásunkat, avagy sodródó emberként fúj bennünket szanaszét a szél – árnyalta tovább a rendező, hozzáfűzve, a Kígyómarás lényegét tekintve krimi. Az elején kiderül: történt egy bűncselekmény, végül pedig az is, hogy ki a gyilkos. 

– Az idősíkok ábrázolását a jelmezek pontosítják. A színpadi kép szakrális térre emlékeztet; a játéktér hársfaoszlopai, rúdjai olyanok, mintha egy felnagyított orgona szétszórt elemei lennének. A képlet nem korhoz kötött – zárta gondolatait Pataki András, aki a mögötte álló próbafolyamatot szépnek nevezte és hangsúlyozta, örül, hogy ennek a nemes anyagnak a megtestesülésében részt vállalhatott.

A történtek a darab végére kristályosodnak ki

Pásztor Edina, az Újszínház művésze elmondta, szerető anyát alakít, aki egyik gyermeke révén óriási pofont kapott az élettől, s ettől kegyetlenné vált. 

– A darab más-más idősíkokba visz, így lel magyarázatra a néző, aki tulajdonképpen megfejti a múltat, a törés okát. A szerepem a család, a szeretet fontosságára mutat rá. Tudnunk kell, honnan jövünk, és nem árt sejteni, merrefelé tartunk – tette hozzá.

Tarsoly Krisztina, aki a darabban Klárika nénit, a főszereplő nevelőanyját alakítja, elmondta, nehéz sorsok, komplex személyiségek jelennek meg a színpadon, mint szinte minden Szabó Magda-regényben. A szereplők egymáshoz való viszonya, saját története a megrendítő, azok találkozása adja a drámát. 

– A legnagyobb kihívás egy jelenetben összesűríteni mindazt, ami valakivel húsz év alatt történt. Szabó Magda írásai számomra nagyon lélekemelők. Mi, színészek is olyan dolgokat kapargatunk magunkban, ami majd a nézőket is elgondolkodtatja. Kérdéseket teszünk fel, amikre jó esetben választ találunk. Más emberként lépünk ki a színházból, mint ahogy küszöbén betettük a lábunkat – tette hozzá.