Ha hagyjuk, akkor megérint a történelem – különleges kiállítás nyílt a vármegyei levéltárban

Az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban című programsorozathoz a Magyar Nemzeti Levéltár egy vándorkiállítást is magában foglaló komplex programmal csatlakozott. A Magyarul Európában címet viselő tárlat húsz installációból áll, egy törzsanyagból, amelyet mindig három elemmel egészít ki a kiállításnak éppen otthont adó vármegye, illetve jelenleg a Békés Vármegyei Levéltár.

Magyarul Európában: korabeli dokumentumok másolata jelenik meg

A kiállítás korabeli dokumentumok digitális másolatait tárja a nézők elé. A képeken keresztül felvillantja azokat a sorsfordító eseményeket országunk történetéből, amelyek az elmúlt 1100 évet meghatározták, valamint felidézi az Európai Unióhoz való csatlakozás előzményeit, majd magát a folyamatot és annak hatásait is. A tárlat olyan témákat ölel fel, mint a középkor, reformáció, az oszmán hódítás és hatása, a felvilágosodás, a modern állam létrejötte, a kultúra, a sport, a tudomány, az ország szerepe Európa újraegyesítésében, az 1956. évi forradalom és 1989-ben a határnyitás.

Elismert politikai formát öltött a magyarság

Megnyitó beszédében Szilágyi Sándor történész, az Almásy-kastély tárlatvezetője elmondta, a magyarság már több mint 1100 éve is meghatározó tényező volt Európában, de abban az időszakban a magyarság elismert politikai formát öltött. 

– Innen beszélhetünk államiságról, amit Szent Istvánnak köszönhetünk – tette hozzá. – Azzal, hogy feltette Európa térképére a Magyar Királyságot, megindult egy fejlődés is. Nagyon fontos volt az írásbeliség, amelynek megmaradt dokumentumait ma is őrzi a Nemzeti Levéltár, a legrégebbi forrás is náluk van.

Miként alakult a magyarság története

Mint mondta, a vándorkiállítás, annak molinói arról is szólnak, hogy honnan kezdődik azaz írásbeliség, az a forráskultúra, amely alapján a történelmünket el tudjuk kezdeni vizsgálni, míg a régészek a tárgyi leletekkel foglalkoznak.

– Ezek alapján tudjuk felvázolni, hogy miként alakult a magyarság története – fogalmazott. – A vándorkiállítás az 1100 évet vázolja fel. Szólt arról, hogy az első oklevelet is meg lehet nézni kép formájában, vagy például azt a levelet is, amelyet Luther Márton írt a magyar főurakhoz.

A történelmi Magyarország közepén

Kiemelte, Szarvas volt a történelmi Magyarország közepe. A három Békés vármegyét érintő molinó, a Békés vármegyei érdekességek kapcsán szólt a betelepítésről, a folyószabályozásról, a Kner nyomdáról, s – tette hozzá – a svábok, tótok, románok mind gyarapították a magyar kultúrát. Érdekességként megemlítette a Gyulán született Pomutz tábornok nevét, aki részt vett Alaszka megvásárlásában az Egyesült Államok részéről. 

Interaktív kiállítás

Kitért arra, hogy a kiállítás interaktív. A molinókon található QR-kódok segítségével játékos történelmi kvízjátékon lehet részt venni. A levéltár szakemberi családfa- és egyháztörténeti kutatásban is segítették az érdeklődőket ezúttal is. 

– A történelem nem száraz tények együttese, emberekhez kötődnek. A múlt emberei semmiben nem különböztek tőlünk, ugyanúgy féltek, ugyanúgy voltak bátrak, és ugyanúgy tudtak szeretni, mint mi. Ezért is érdemes foglalkozni a történelemmel, mert ha hagyjuk, akkor megérint minket – hangsúlyozta.