2 órája
Képregény-kiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtárban – galériával, videóval
Buborékban beszélők címmel a magyar képregény elmúlt 150 évéről Kertész Sándor grafikus tanár, a magyar képregény történetének kutatója, szakírója előadásával és az erről szóló tárlattal emlékezett meg pénteken a Békés Megyei Könyvtár. A képregény-kiállítás a legkiválóbb magyar képregényalkotók rajzai segítségével kalauzol végig százötven év történetén.
Az előadással egybekötött képregény-kiállítás megnyitóján több tucatnyi békéscsabai középiskolás diák jelent meg az intézményben, láthatóan nagy érdeklődést váltott ki a tárlat híre a fiatalokból. A Békés Megyei Könyvtár igazgatója köszöntőjében elmondta, az előadás több tantárgyhoz, mint például az irodalomhoz, a történelemhez, a vizuális kultúrához is kapcsolódik. Juhász Zoltán felhívta a tanulók figyelmét arra, hogy a könyvtárban számos képregény kölcsönözhető, ehhez azonban olvasójegy szükséges, melyet 18 év alatt ingyen ki lehet váltani az intézményben.
Fotó: Vincze Attila
A képregény-kiállításból kiderül, hogy magyarok is meghatározó szerepet játszottak a műfaj megszületésénél
Kertész Sándor hírportálunknak kiemelte, hogy a Békéscsabára érkezett anyagban mintegy 40 év kutatómunkája van, a szakíró pedig több könyvet is írt már a témában, a legfrissebb, Buborékban beszélők című kötetében kifejezetten a magyar képregény történetével foglalkozik. Mint fogalmazott, ennek létrehozásában az motiválta, hogy szerette volna kideríteni, Magyarországon hogyan alakult a magyar rajzolók élete, tehát milyen formában kaptak lehetőséget, hol jelenhettek meg a rajzaik és mikor. Megjegyezte, hogy a magyarok is részesei voltak a képregény megszületésének, hiszen az első képregény a világon Pulitzer József lapjában jelent meg 1896-ban.
A magyar képregény aranykora az 1970-es évekre tehető
A kutató a kiállításról szólva kifejtette, igyekezett végigkísérni, hogy a 150 év alatt kik, milyen stílusban, hogyan rajzoltak hazánkban. Többek között a látogatók végigkövethetik, hogy Jankó János hogyan rajzolt képregényt Jókai Mór szövegére, illetve manapság Mészáros Jánosék milyen professzionális történelmi képregényeket tudnak készíteni, de arra is fény derül a tárlaton, hogy mi történt a kettő között. Kertész Sándor hozzátette, a magyar képregény aranykora az 1970-es években volt, amikor a magyar rajzolók gyakorlatilag az egész keleti tömböt ellátták kiadványokkal, de hazánkban is mintegy kétmillió emberhez jutott el a sajtón keresztül valamilyen képregény. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy manapság is számos tehetséges magyar képregényrajzoló van, akik jóllehet főleg külföldre dolgozva, de jól megélnek a hivatásukból.
A kiállítás november 4-ig tekinthető meg a Békés Megyei Könyvtár földszintjén.
Képregény-kiállítás a Békés Megyei Könyvtárban
Fotók: Vincze Attila
