A 90-es években játszódik Mikszáth ismert művének adaptációja

Mikszáth Kálmán Noszty Ferije a történet szerint váltót hamisít, hogy ezentúl is tovább nyújtózhasson, mint ameddig takarója ér. Eladósodik, ezért gazdag férjet szereznek a húgának, ám még ez sem elég a látszat fenntartásához. Tóth Mari személyében arát keresnek neki. A hozományvadász fiú és a gazdag polgárleány históriája mögött felsejlik a magyar nemesség mély értékvesztése és züllöttsége.

– Mikszáth művét mindenki ismeri, ezért is könnyebb feldolgozni – mondta Seregi Zoltán direktor, hozzátéve, a Noszty fiú esete Tóth Marival már a negyedik magyar darab idén a Jókai színházban. Tege Antal rendező hangsúlyozta, a mű születésekor nagy politikai változások zajlottak. 

Mikszáth Kálmán egy lányszöktetésből is merített

–  Mindenki hiszi, hogy a történet szerelmi, ám érdekházasságról szól, a szerző utolsó nagy társadalomkritikája sok jellemtelen figurával. Az eredeti történet az 1880-as években játszódik. Hatott rá a szabadságharc, a kiegyezés, illetve egy gazdag zsidó lány megszöktetése. Utóbbinál az apa azt hazudta, házasság lesz a dzsentri tettéből, miközben lányát külföldre menekítette, nem engedve, hogy a léhűtő arisztokrácia rátegye kezét a pénzére, a politikai befolyásra. A romantika sűrűjében Mikszáth már hajazott a kritikai realizmus felé, hús-vér embereket ábrázolt, rámutatva, mennyire hiányzik a jó és egészséges polgárság Magyarországon – részletezte a rendező. Hozzátette, '56 után harminc évvel bekövetkezett a rendszerváltás, kibuktak ugyanazok a problémák. Akik negyven éven át regnáltak, nehezen engedték el a gazdasági, politikai irányítást. 

Czene-Polgár Donát a '90-es évekre ültette a darabot

– A regény cselekményszálait megtartottuk, de ebbe a korszakba helyeztük, s teljesen levettük a romantika köpenyét. Friss lendületet hozott a színházba Czene-Polgár Donát, a színművészeti egyetem harmadéves dramaturg hallgatója, aki remek adaptációt írt – emelte ki Tege Antal.

– A nagyregényben nagyon fontos az írói hangnem, amit  a dramatikus adaptációban is igyekeztem megtartani. Ehhez meg kellett teremtenem egy olyan közeget, ami leginkább a szereplők viselkedéséből, nyelvhasználatából, milyenségéből tevődik össze. Feri és Mari kapcsolata áll fókuszban, de száz évvel később, az eltűnőben lévő generáció nagy tragédiáját fellebbentve. Megmutatom, hogyan hat a fiatalokra a két öreg játszmája, hogyan sodródnak, mennyire tehetetlenek – sorolta Czene-Polgár Donát.

A jelmezek Kiss Kata terveit dicsérik; a Tóth család szerelését a Dallas ihlette, de megjelenik a juhászból lett multimilliomos, Stadler József öltözéke is a színpadon. A tömeg sportcipőt, farmert, és Dagobert bácsis pólót visel. Felcsendülnek a 90-es évek feldolgozott techno-, és hip-hop slágerei, amitől elüt Beethoven Edmund-nyitánya és a korábbi film zenéje.

Ötszáz méternyi anyag alkotja a díszletet

A  90-es évek vizuális hangulatát megidéző díszletet Vacsi Dávid tervezte: – Anyagokat, szöveteket lógatunk a színpadtérbe. Körülbelül ötszáz méternyit használunk fel, ezekből alkotunk villabelsőt, diszkót. Bútorok csak elvétve lesznek a színpadon – sorolta. Elhangzott: a hófehér dominál majd, a gyöngyfüggöny a vetítés által ad még nagyobb grandiózusságot a térnek. Fontos szerephez jut a zenekari árok; pénzhalom tölti fel. 

– Mint a dzsentrik, mi is sokszor hangoztatjuk, "nincs pénzünk". De mi számít igazi szegénységnek? Kikhez képest szűkölködünk? – tette fel a kérdéseket az olvasópróba végén Tege Antal.