Köszöntötték a huszonöt éve bronzérmet nyert Előre csapatának tagjait

Lantos Gábor moderátor, a Magyar Rádió korábbi riportere elmondta, hogy az 1993–94-es idényben mindenki a Békéscsaba meccsét akarta közvetíteni, ami a helyben dolgozó Fábián István mellett Novotny Zoltánnak sikerült a legtöbbször, de jó néhányszor ő is szerepet kapott.

Az Előre legendák elnevezésű sorozat ötletgazdája, Szarvas Péter Békéscsaba polgármestere ünnepi beszédében kiemelte, nagyon szerették ezt a csapatot a szurkolók, rendszeresen tízenkét-tizenöt ezer szurkoló biztatta a lilákat, akik sporttörténelmet írtak. – Legyünk büszkék ezekre a sportemberekre, akiknek jó egészséget, hosszú életet kívánok. Hajrá Előre, hajrá Békéscsaba!

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő az egykori liverpooli menedzser Bill Shankly idézetével kezdte: ,,Vannak, akik azt hiszik, a futball annyira fontos, hogy élet-halál kérdése. Biztosíthatok mindenkit: a futball sokkal, de sokkal fontosabb.„ Ezután azt emelte ki, hogy Pusztaföldvárról rendszeresen bejárt a csapat mérkőzéseire, amely hétről-hétre örömet okozott sok ezer Békés megyei embernek.

Barkász Sándor, az Előre többségi tulajdonosa azt hangsúlyozta, szeretné, ha minél több megyei kötődésű labdarúgó szerepelne a csapatban, mint a negyedszázados siker idején.

Ezt követően egyesével szólította a zöld gyepre a jelenlévő játékosokat Lantos Gábor. A kapus Udvarácz Milántól megtudtuk, hogy jelenleg Dániában él, és mindig büszke arra, hogy ennek a csapatnak a mezét viselte. Szenti Zoltán csapatkapitány azt emelte ki, hogy ezek a fiúk a pályán, és azon kívül is barátok voltak, ennek köszönhették a sikert. – Szerettem volna a Magyar Népköztársasági Kupa arany mellé még egyet, de sajnos csak bronz jött össze – mondta kissé szomorúan.

Csató Sándor arról beszélt, hogy a remek szakmai stábnak, az összetartó közösségnek, és a megfelelő háttérnek volt köszönhető a siker. – Ezt a bajnokságot mi vesztettük el – mondta az egykori középpályás, aki a csapat nevében megköszönte a szervezőknek, hogy létrejött ez a köszöntés.

Anatolij Gricajuk, aki Békéscsabán telepedett le, azt hangsúlyozta, hogy annak idején ukrán társával, Jurij Usmajevvel azt se tudták, hogy hova jönnek. Azóta viszont nagyon jól érzi magát hazánkban, és Békéscsabán, boldog hogy ennek a csapatnak a tagja lehetett.

A gólerős csatár Kulcsár Sándor elmondta, sokat tanult a csapat edzőjétől Pásztor Józseftől, aki bemutatta az edzésen a trükköket. – Kiváló edző, remek közösség, nagyszerű szurkolótábor, ez volt a mi sikerünk titka.

Pásztor József a bronzérmes csapat vezetőedzője: – Bajnokságot kellett volna nyernünk 1994-ben, de a végére sajnos elfogytunk, jöttek a sérülések, több játékost is kiállítottak a bajnoki hajrában, így elúszott az elsőség. Számomra nem szépítette meg az idő ezt a harmadik helyet, én csak a játékosokat, és a szurkolókat sajnálom, megérdemelték volna az aranyat.

A város önkormányzatának és az Előrének az ajándékait Szarvas Péter, Herczeg Tamás, Kiss Tibor alpolgármester, Bíró Csaba az önkormányzat szakbizottsági elnöke, és Barkász Sándor adta át a labdarúgóknak, és a csapat vezetőinek, akik közül nem tudott részt venni az ünnepségen Silviu Iorgulescu másodedző, a betegséggel bajlódó, Baukó András (Tusi) gyúró. Átvette az ajándékot dr. Dányi József orvos, Zahorán György technikai vezető, valamint Jankulár István és Juhász Gyula intézők.

Az ünnepég este tíz órakor a Himnusz közös eléneklésével zárult.