Pásztor József összeállította álomcsapatait

A békéscsabai együttessel az 1993–94-es szezonban az NB I.-ben bronzérmet nyert mester örömmel fogadta a felkérésünket: – Az ilyen összeállításoknál mindig nagyon nehéz a döntés, hiszen apró különbségek vannak a labdarúgók között, és bizonyára a nevezettek mellett mások is megérdemelték volna, hogy bekerüljenek az álomcsapatba, de csak tizenegyen lehetnek ebben az összeállításban.

Az Előrénél a keze alatt szerepelt labdarúgók közül Gulyás Istvánt jelölte kapusnak a mester. – A jobbhátvéd posztra a huszonötszörös válogatott Mracskó Mihályt jelöltem. A két belső védőm Szenti Zoltán és a Fradiba elkerült Balog Zoltán lett. A balhátvédposztra az egykori utánpótlás-válogatott Fabulya Gyurit jelöltem. Három középpályás szerepel a csapatomban, a jobb oldalon Fodor Tibor, középen Csató Sanyi, a bal oldalon Árgyelán Jani. Ők mindhárman sokat futottak, jól lőttek kapura. A támadósorban a Váczi Zoltán, Kulcsár Sándor, Szarvas János triót szerepeltetem, akik sok borsot törtek az ellenfelek orra alá.

Pásztor Józsefet kértük, térjünk át azokra a labdarúgókra, akikkel együtt játszott, és a véleménye szerint a legjobbak voltak. – Bár gyakori sérüléseim miatt csak kilencszer húzhattam fel a nemzeti színű mezt magamra, a válogatottban többek között olyan kiválóságokkal szerepelhettem, mint Fazekas László, Nyilasi Tibor és Törőcsik András. A kapuba a pécsi Katzirz Bélát tettem. A jobb oldali védőnél nem tudtam dönteni, itt Martos Győző és az egykori előrés klubtársam, Paróczai Sanyi a jelölt. A belső védőknél Bálint László és Kardos József a két emberem. A balhátvédposzton Tóth Józsefet találtam a legjobbnak. A középpályára a sokat futó Pintér Sanyi mellé két nagyon technikás labdarúgót, Nyilasi Tibort és Törőcsik Andrást jelöltem. A támadósorba az olimpiai bajnok, kilencvenkétszeres válogatott, Fazekas Lászlót – aki mindent tudott a futballról –, Kiss Lászlót és Várady Bélát állítottam.

Arra a kérdésre, ki volt a legjobb labdarúgó, akivel együtt játszhatott, a következőket mondta az idén Békéscsaba halhatatlan sportcsillagai közé választott Pásztor József.

– Nem tudok dönteni, három jelöltem is van. Fazekas Laci mellett a hetvenszeres válogatott, ezüstcipős, Nyilasi Tibor és Törőcsik András.

Az Előrében a keze alatt dolgozott játékosok közül Váczi Zoltánt nevezte a legnagyobb tehetségnek a mester, akinek azonban nem volt teljesen profi a hozzáállása. – Ha Zoli olyan mentalitású lett volna, mint Csató Sanyi, akkor legalább ötvenszeres válogatottságig viszi. Váczi mellett a Temesvárról egy fél szezonra érkezett Sorin Vlaicu nevét említeném, aki nagyon képzett játékos volt.

Végül azt kérdeztük Pásztor Józseftől, a mai magyar fiatalok között van-e olyan tehetség, aki sokra viheti nemzetközi szinten is.

– Sajnos nem látok a mai magyar fociban egyéniségeket. A mai fiatalok nem szeretnek szenvedni a pályán, mindent hamar feladnak, és másban keresik a hibát. Ahogy mondani szoktam, mindenki jobban akarja, hogy futballista legyen egy fiatal játékos, csak ő maga nem akarja. Talán a felnőtt válogatott Szoboszlai Dominik kerülhet be a nemzetközileg jegyzett játékosok közé, de csak akkor, ha végig alázatos lesz.