A svéd király kérte partneréül az orosházi Sass Mártát

Valósággal berobbant a magyar tenisz elitjébe. 1934-ben még lesajnálva fogalmaztak meg róla egy-két gondolatot a sportsajtóban, 1935-ben pedig már nem győzték dicsérni. De ne szaladjunk ennyire előre. Sass Márta 1911. június 22-én, Orosházán született. Édesapja, Sass Ferenc 45 évig volt tanító a településen, sokáig igazgatója is az evangélikus iskolának. Márta a hatodik, legkisebb gyermek volt. A helyi Orosházi Tenisz Klubban kezdett el sportolni, s már kislányként kitűnt hihetetlen labdaérzékével. Fejlődése érdekében tizennyolc éves korában átigazolt a szegedi KEAC-ba. Már 1930-ban három vidékbajnoki címet nyert (egyesben, párosban és vegyes párosban), azaz gyorsan a „Budapesten kívüliek” egyik legjobbja lett.

Mégis 1934-ig kellett várnia, hogy az első osztályban is megméretessen. Az első mérkőzésén súlyos vereséget szenvedett (6:0, 6:2), a már akkor többszörös bajnok Paksynétól. A szaksajtó nem kímélte: „Nem az a meglepetés, hogy megverte, hanem hogy olyan nagyon. Sass Márta II. osztályú versenyző, aki messze van a jobbaktól.”

Sass Mártát mindez sokkal inkább feltüzelte, mintsem letaglózta volna. A fővárosba költözött, s a BBTE sportolója lett. Óriási meglepetésre három országos bajnoki címet is nyert. Győzött női egyesben, párosban (Sárkány Lilivel) és vegyes párosban (Friedrich Frigyesy Tibor társaként). A sajtó ekkor imigyen fogalmazott: „Sass Márta 1928-ban, mint 16 éves kislány indult először versenyen, de egy évre rá már kerületi bajnokságot nyert az Alföldi kerületben, később mint a szegedi KEAC tagja versenyzett.

Két év előtt meg II. osztályú volt. Tavaly feljött Budapestre s a BBTE-be lépett. A tavalyi erőlistán már az I. osztály hatodik helyére került, most pedig Paksyné, Schréderné és a Baumgarten Magdát életében először legyőző Sárkány Lili ellen győzve nemzeti bajnoknő lett. Erőteljes, bátor játéka további fejlődést ígér.”

Egy esztendővel később két magyar bajnoki címmel gazdagodott: megvédte egyesben nyert aranyérmét, és Sárkány Lilivel ezúttal is a legjobbnak bizonyultak a női párosok mezőnyében. Egy rövidke jegyzet a Nemzeti Sportból:

„Sass Márta másodszor nyeri Magyarország nemzeti női egyes bajnokságát. Két év alatt sokat fejlődött. Kemény adogatása, férfias erejű forhendje, élesen helyezhető bekhend ütése van. Fizikuma kiváló, helyezkedési érzéke jó, futni tud. De…! Nem tud: rövidre játszani, nem tud mit kezdeni egy rövidre adott labdával. Így, ahogy van, Sass Márta a legjobb magyar hölgyjátékos. De ha megtanulná azt, amit nem tud, esetleg világklasszissá fejlődhetne. Hát miért nem tanulja meg?!”

Ugyanebben az évben Sass Márta a magyar nemzetközi bajnokságban is kétszer állhatott fel a dobogó legfelső fokára: egyesben és Szigeti Ottó partnereként vegyes párosban nem talált legyőzőre. S hogy a női páros ezúttal miért maradt ki a sorból? Nos, azért, mert Sass Márta egy nemzetközi viadalon összekülönbözött addigi partnerével, Sárkány Lilivel.

Új társ után nézett, és partneréül fogadta a „teniszcso-dagyerekként” emlegetett 13 éves Körmöczy Zsuzsát. Óriási szenzációt keltve a döntőig meneteltek a később Roland Garrost (is) nyert tehetséggel, akit a mai napig méltán neveznek a magyar teniszsport királynőjének.

Sass Márta a nemzeti válogatottba is bekerült, s számos nemzetközi viadalon kézbe vette ütőjét. A korszak egyik legrangosabb tenisztornájára, a svédországi Bålstadba is meghívást kapott, ahol a regnáló, a teniszsportért gyermekként rajongó svéd király kérte fel, legyen a vegyes páros viadalon a partnere. Lehet egy ilyen felkérésre nemet mondani? Ez még akkor is óriási dolog volt, ha V. Gusztáv Adolf király, akkor már 80 éves volt (1938-at írtunk ekkor), s a végső sikerre nem sok esély mutatkozott. Azért a 2. helyezés is megsüvegelendő… Nem maradhatott el a viadal után a király már-már ceremóniává vált szokása: a kamillatea közös elfogyasztása a résztvevőkkel.

1936 novemberében valódi sportházasságról számoltak be a lapok: Sass Márta feleségül ment Zsitva Zoltánhoz. Zsitva (Zawrzel) Zoltán atléta a berlini olimpián 6. helyen végzett 4x400 m-es, országos csúcsot futó váltó tagja volt. Emellett az első Magyarországon rendezett öttusaviadal résztvevője is (a versenyt a későbbi Dévaványa menti földbirtokos, Lipcsey Márton rendezte). Zsitva két számot nyert a modern pentatlon bemutatkozó versenyén, 3000 méteres futásban és lovaglásban volt a legjobb.

Az úszással bajban volt, csak a kutyaúszást ismerte, ám abban pedig az Orosházáról elszármazott Platthy Árpád volt a győztes. Zsitva végül az első öttusaverseny harmadik helyezettjeként vonult be a magyar sporttörténelemről szóló könyvekbe. És persze azzal, hogy atlétaként az országos bajnokságokon négy alkalommal állhatott a dobogó legfelső fokára, s több országos rekordot is elért.

A házasságból három fiúgyermek született. Zsitva Zoltán ludovikás huszártiszt volt, a háború vége Németországban érte az öttagú családot. Mire hazajöttek, belvárosi házukat mások lakták. Budapest külterületére költöztek. A legidősebb és a legfiatalabb gyermek folytatta a családi hagyományt és neves sportoló lett, a középső a művészetet választotta: a lipcsei opera táncosa volt. Zsitva Viktor és Béla jégkorongozóként a nemzeti válogatottságig vitte. Előbbi az 1964-es innsbrucki olimpián is a csapat tagja volt, azután neves játékvezető lett. Mindkét Zsitva fiú több világbajnokságon képviselhette a magyar színeket. A sportág legendáivá váltak, mindketten a magyar hoki „Hall of Fame” tagjai, nevük ott szerepel a Városi Műjégpálya márványfalán.

A gyerekek születése és a világháború természetesen alapjaiban meghatározta Sass Márta sportpályafutását, további eredményességét. Ha megszakításokkal is, de egészen 1952-ig, azaz 41 éves koráig versenyzett. Stílszerűen országos bajnoki címmel búcsúzott az aktív sportolói időszaktól, a Vasas színeiben egy csapatbajnoki aranyéremmel (megduplázva egy 1943-ban már megnyert csb-címet). Szeretett sportágától azután sem távolodott el, különböző fővárosi kluboknál edzőként tanította a jövő generációját, egészen 1976-ig.

A Magyar Tenisz Szövetség 2008 márciusában, a fedett pályás országos bajnokságon, mint a legidősebb magyar bajnokot még köszöntötte. Sass Márta 2009. január 27-én, kilencvennyolc esztendős korában hunyt el.

Magas kort élt meg, szép, élményekben gazdag életet élt. Melynek megkoronázását alighanem az egykori fenséges teniszpartnerek jelentették: a magyar tenisz királynője, Körmöczy Zsuzsa és V. Gusztáv Adolf, Svédország örökifjú, a sportágért bolonduló uralkodója.

A versenyek rejtélyes Mr. G.-je volt

V. Gusztáv Adolf király imádta a teniszt. Még angliai tanulmányai alatt tanult meg játszani. Hazatérése után megépítette Svédország első teniszpályáját. Majdnem hetven éven át folyamatosan játszott, és kétszáznál is több díjat nyert. Külföldi versenyein inkognitóban versenyzett, Mr. G. néven.

Nagyra becsülte a magyar teniszezőket. Sass Mártát ő kérte fel partnerének, de az ő közbenjárásának volt köszönhető, hogy Asbóth József 1948-ban elindulhatott Wimbledonban. Gusztáv személyes garanciát vállalt, hogy a korszak legfénylőbb európai teniszcsillaga visszatér Magyarországra.

Asbóth József az elődöntőig jutott, csupán sérülése akadályozta meg a még nagyobb dicsőség elérésében. A Gusztáv által 1936-ban létrehozott Király Kupában a magyar férficsapat 1972 és 1980 között hatszor végzett a dobogón, 1976-ban meg is nyerte azt.