2022.02.16. 17:28
Mindig sikeresen váltott a gyomaendrődi edző
A Regionális Akadémiák Országos Konferenciáján az utánpótlás-edzőket elismerő Arany-lapát kitüntetéssel jutalmazták a közelmúltban Kovács Gábort, a KSI Gyomaendrőd edzőjét, aki országosan az olimpiai bajnok Tótka Sándor nevelőedzőjeként lett ismert, pedig számtalan olyan tanítványt nevelt és nevel, akik korosztályos nemzetközi sikerekig jutottak el.
Kovács Gábor (balról) a díjjal, a szintén Arany-lapát kitüntetésben részesült szarvasi Nyerges Attila edzővel. Mögöttük Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke /Fotó: MKKSZ/
– Hogyan fogadta az elismerést?
– Abszolút meglepődtem, bár voltak sejtéseim, hogy valami készül, hiszen a konferencia előtt felhívtak, és arról érdeklődtek, hogy biztosan ott leszek-e, de még akkor sem számítottam rá, hogy megkapom ezt a díjat.
– Amikor húsz évvel ezelőtt az edzői pályára lépett, sejtette, hogy ennyi idő után is ebben a munkakörben fog dolgozni?
– Nem gondolkoztam előre. Békésen – ahol ma is élek a családommal – még evezgettem. Az ottani klub egyik alapítójával, edzőjével, Nagy Károllyal beszélgettünk az akkor éppen gyengébben teljesítő csoportjáról. Megjegyeztem neki, hogy én hogyan csinálnám, majd azt mondta, hogy vegyem át a csapatot, és edzem úgy a gyerekeket, ahogyan én gondolom. Elkezdtem a munkát, s már az első években több bajnoki dobogós helyezés született. Még ekkor sem tűnt úgy, hogy én komolyabban fogok edzősködni, sőt, akkor sem, amikor Szanazugba kerültem. A versenyzést sem hagytam abba teljesen, felnőttbajnokságon még dobogóra is kerültem.
– Második állomáshelyén, a gyomaendrődi Körös Kajak SE-nél egy nagyon erős csapattal dolgozhatott, benne a későbbi olimpiai bajnok Tótka Sándorral.
– Edzőt kerestek. Elkezdtem a munkát, bár el kellett telnie jó néhány évnek, mire jöttek az eredmények. Tótka Sanyi a 2012-es ifjúsági és U23-as Eb-n háromszor is nyert, kétszer egyéniben, egyszer párosban Gellai Tomival. Rajtuk kívül korosztályában Kiss Csaba is eljutott a nemzetközi szintig. Azzal a csoporttal kilenc év alatt világbajnoki és Eb-érmeket, illetve ORV- és Universiade-sikereket is jegyeztünk.
– Amikor a szakember olyan gyémántot talál, mint Tótka Sándor, akkor másképpen bánik vele, tanítja, mint a társait?
– Nem kivételeztem vele, még ha esetleg néhány szülő így is gondolta. Egy edzőnek egyébként is az a jó, ha minden tanítványa ügyes. Sanyi iszonyú robbanékony, már az első évben második lett a maraton ob-n, később aztán korosztályosként nem kapott ki senkitől. Már a rajtnál megnyerte a versenyeket. Próbáltam nem erőltetni a nagy edzésmunkát, ami egy sprintert visszafogna. Igyekeztem a korosztályának megfelelő terhelést adni mennyiségben és minőségben is. Mindig is vallottam, hogy nem szabad elé menni az eredményeknek. Sokat szerettem a technikával foglalkozni, akkor még – bár láttam, hogy született tehetség – eszembe sem jutott, hogy egyszer olimpiai bajnok edzője lehetek.
– Egy évtizede nagy váltás történt az életében, igaz, maradt Gyomaendrődön, ám feleségével, Kovácsné Kozma Diánával már a fővárosi KSI kihelyezett tagozatában dolgozik. Miben változott az élete, a munkája?
– Kényszerű okok miatt távoztunk az egyesülettől. Sokáig nem pihentünk, mert a KSI-től Agócs Mihály mesteredző és Oláh Tamás szakosztályvezető hívott, hogy létrehoznának Gyomaendrődön egy kihelyezett tagozatot, és elvállalnánk-e a vezetését? Belevágtunk. A munkát aszerint végeztük, mint korábban, Dia, a feleségem foglalkozott a kezdőkkel, majd tizenhárom éves korukban adta fel őket nekem. Nevelőegyesület vagyunk, a gyerekek tizennyolc éves korukig vannak nálunk, mert azután eligazolnak, elmennek tanulni. Hogy őszinte legyek, nem is tudom, hogy tudnék-e felnőttekkel foglalkozni. Ami nagy előny, hogy hagynak bennünket a saját elképzeléseink szerint dolgozni.
– A KSI Gyomaendrődnél a Tótka Sándor fémjelezte csoporthoz hasonló csapat állt össze, akik közül Fodor Bence már ifjúsági vb-bronzéremmel is büszkélkedhet.
– A KSI-nél szinte mindig tizennégyen-tizenöten vannak a csoportomban, közülük hat-nyolc fő rendre bekerül a korosztályos válogatottba. Összeszámoltam, az elmúlt nyolc évben hetvenhárom (!) országos bajnoki címet szereztünk. Fodor Bence mellett Mertz Attilát emelném ki, aki tavaly három számban nyert ob-t, az Olimpiai Reménységek Versenyén azonban sérülése miatt nem indulhatott, de mondhatnám még a női válogatott kerettag Fodor Napsugár vagy Sági Alíz nevét is.
– Az évek során mennyire változtatott az edzői módszerein, egyáltalán mennyiben változott meg Kovács Gábor, az edző, aki tavaly már a férfi-kajaknégyest készíthette fel a tokiói olimpiára?
– Amikor elkezdtem dolgozni, szigorúbb voltam, mint most. Mára kissé „elpuhultam”, engedékenyebb vagyok, talán már a nagyobb tapasztalat miatt, a csoportban inkább Dia a szigorúbb. Jó hangulatban dolgozunk, így könnyebb követelni is.
Ahol az eredmények születnek
A vízitelep egy bérelt családi ház, kicsit átalakítva. Tanmedence nincs, kisebb öltöző és konditerem viszont rendelkezésre áll. A vízitelep mellett van a Hantoskerti-holtág, ahol 4500 méter egy kör, és tükörvíz van. Kovács Gábor a serdülő-, ificsoportjával nyaranta mindennap kimegy a Hármas-Körös folyóra, ahol van egy konténerpark is.
A toborzás nehézségei Gyomaendrődön
Nem egyszerű manapság sportolókat toborozni, nap mint nap megküzdenek ezzel a problémával a KSI Gyomaendrődnél is.
– Egy toborzás alkalmával olykor több száz gyerekig is eljutunk, amelyből nem egyszer csak egy jön el hozzánk, az is abbahagyja. A csoportunkban nemcsak helyiek vannak. Békésről járunk át a 30 kilométerre található Gyomaendrődre, hozunk magunkkal több békési, köztük a mi két gyermekünket, és útközben mezőberényi, illetve dévaványai tanítványokat is felveszünk – mondta Kovács Gábor.