Kajak-kenu

2022.02.16. 17:28

Mindig sikeresen váltott a gyomaendrődi edző

A Regionális Akadémiák Országos Konferenciáján az utánpótlás-edzőket elismerő Arany-lapát kitüntetéssel jutalmazták a közelmúltban Kovács Gábort, a KSI Gyomaendrőd edzőjét, aki országosan az olimpiai bajnok Tótka Sándor nevelőedzőjeként lett ismert, pedig számtalan olyan tanítványt nevelt és nevel, akik korosztályos nemzetközi sikerekig jutottak el.

Gajdács Pál

Kovács Gábor (balról) a díjjal, a szintén Arany-lapát kitüntetésben részesült szarvasi Nyerges Attila edzővel. Mögöttük Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke /Fotó: MKKSZ/

– Hogyan fogadta az elismerést? 

– Abszolút meglepődtem, bár voltak sejtéseim, hogy valami készül, hiszen a konferencia előtt felhívtak, és arról érdeklődtek, hogy biztosan ott leszek-e, de még akkor sem számítottam rá, hogy megkapom ezt a díjat. 

– Amikor húsz évvel ezelőtt az edzői pályára lépett, sejtette, hogy ennyi idő után is ebben a munkakörben fog dolgozni? 

– Nem gondolkoztam előre. Békésen – ahol ma is élek a családommal – még evezgettem. Az ottani klub egyik alapítójával, edzőjével, Nagy Károllyal beszélgettünk az akkor éppen gyengébben teljesítő csoportjáról. Megjegyeztem neki, hogy én hogyan csinálnám, majd azt mondta, hogy vegyem át a csapatot, és edzem úgy a gyerekeket, ahogyan én gondolom. Elkezdtem a munkát, s már az első években több bajnoki dobogós helyezés született. Még ekkor sem tűnt úgy, hogy én komolyabban fogok edzősködni, sőt, akkor sem, amikor Szanazugba kerültem. A versenyzést sem hagytam abba teljesen, felnőttbajnokságon még dobogóra is kerültem. 

– Második állomáshelyén, a gyomaendrődi Körös Kajak SE-nél egy nagyon erős csapattal dolgozhatott, benne a későbbi olimpiai bajnok Tótka Sándorral. 

– Edzőt kerestek. Elkezdtem a munkát, bár el kellett telnie jó néhány évnek, mire jöttek az eredmények. Tótka Sanyi a 2012-es ifjúsági és U23-as Eb-n háromszor is nyert, kétszer egyéniben, egyszer párosban Gellai Tomival. Rajtuk kívül korosztályában Kiss Csaba is eljutott a nemzetközi szintig. Azzal a csoporttal kilenc év alatt világbajnoki és Eb-érmeket, illetve ORV- és Universiade-sikereket is jegyeztünk. 

– Amikor a szakember olyan gyémántot talál, mint Tótka Sándor, akkor másképpen bánik vele, tanítja, mint a társait? 

– Nem kivételeztem vele, még ha esetleg néhány szülő így is gondolta. Egy edzőnek egyébként is az a jó, ha minden tanítványa ügyes. Sanyi iszonyú robbanékony, már az első évben második lett a maraton ob-n, később ­aztán korosztályosként nem kapott ki senkitől. Már a rajtnál megnyerte a versenyeket. Próbáltam nem erőltetni a nagy edzésmunkát, ami egy sprintert­ visszafogna. Igyekeztem a korosztályának megfelelő terhelést adni mennyiségben és minőségben is. Mindig is vallottam, hogy nem szabad elé menni az eredményeknek. Sokat szerettem a technikával foglalkozni, akkor még – bár láttam, hogy született tehetség – eszembe sem jutott, hogy egyszer olimpiai bajnok edzője lehetek. 

– Egy évtizede nagy váltás történt az életében, igaz, maradt Gyomaendrődön, ám feleségével, Kovácsné Kozma Diánával már a fővárosi KSI kihelyezett tagozatában dolgozik. Miben változott az élete, a munkája? 

– Kényszerű okok miatt távoztunk az egyesülettől. Sokáig nem pihentünk, mert a KSI-től Agócs Mihály mesteredző és Oláh Tamás szakosztályvezető hívott, hogy létrehoznának Gyomaendrődön egy kihelyezett tagozatot, és elvállalnánk-e a vezetését? Belevágtunk. A munkát aszerint végeztük, mint korábban, Dia, a feleségem foglalkozott a kezdőkkel, majd tizenhárom éves korukban adta fel őket nekem. Nevelőegyesület vagyunk, a gyerekek tizennyolc éves korukig vannak nálunk, mert azután eligazolnak, elmennek tanulni. Hogy őszinte legyek, nem is tudom, hogy tudnék-e felnőttekkel foglalkozni. Ami nagy előny, hogy hagynak bennünket a saját elképzeléseink szerint­ dolgozni. 

– A KSI Gyomaendrődnél a Tótka Sándor fémjelezte csoporthoz hasonló csapat állt össze, akik közül Fodor Bence már ifjúsági vb-bronzéremmel is büszkélkedhet. 

– A KSI-nél szinte mindig tizennégyen-tizenöten vannak a csoportomban, közülük hat-nyolc fő rendre bekerül a korosztályos válogatottba. Összeszámoltam, az elmúlt nyolc évben hetvenhárom (!) országos bajnoki címet szereztünk. Fodor Bence mellett Mertz Attilát emelném ki, aki tavaly három számban nyert ob-t, az Olimpiai Reménységek Versenyén azonban sérülése miatt nem indulhatott, de mondhatnám még a női válogatott kerettag Fodor Napsugár vagy Sági Alíz nevét is. 

– Az évek során mennyire változtatott az edzői módszerein, egyáltalán mennyiben változott meg Kovács Gábor, az edző, aki tavaly már a férfi-kajaknégyest készíthette fel a tokiói olimpiára­? 

– Amikor elkezdtem dolgozni, szigorúbb voltam, mint most. Mára kissé „elpuhultam”, engedékenyebb vagyok, talán már a nagyobb tapasztalat miatt, a csoportban inkább Dia a szigorúbb. Jó hangulatban dolgozunk, így könnyebb követelni is. 

Ahol az eredmények születnek

A vízitelep egy bérelt családi ház, kicsit átalakítva. Tanmedence nincs, kisebb öltöző és konditerem viszont rendelkezésre áll. A vízitelep mellett van a Hantoskerti-holtág, ahol 4500 méter egy kör, és tükörvíz van. Kovács Gábor a serdülő-, ificsoportjával nyaranta mindennap kimegy a Hármas-Körös folyóra, ahol van egy konténerpark is.

A toborzás nehézségei Gyomaendrődön

Nem egyszerű manapság sportolókat toborozni, nap mint nap megküzdenek ezzel a problémával a KSI Gyomaendrődnél is. 

– Egy toborzás alkalmával olykor több száz gyerekig is eljutunk, amelyből nem egyszer csak egy jön el hozzánk, az is abbahagyja. A csoportunkban nemcsak helyiek vannak. Békésről járunk át a 30 kilométerre található Gyomaendrődre, hozunk magunkkal több békési, köztük a mi két gyermekünket, és útközben mezőberényi, illetve dévaványai tanítványokat is felveszünk – mondta Kovács Gábor.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában