2013.07.03. 17:58
Elvárta a főnök, hogy a betegágyon is dolgozzon az alkalmazott
Hét év alatt felére esett a betegállományban lévők száma, ezzel együtt majdnem ötven százalékkal csökkentek az egészségbiztosító táppénzkiadásai is. A szakszervezetek szerint a legtöbben munkahelyféltés miatt nem mennek betegszabadságra.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2007-ről 2012-re 3 millió 486 ezerről 3 millió 769 ezerre nőtt a táppénzre jogosultak száma, a táppénzes eseteké ugyanakkor a hét évvel ezelőtti 1,2 millióról 810 ezerre csökkent.
Ezzel párhuzamosan csökkent a betegség miatt munkából kieső idő is: 2005-ben összesen még több mint 37 millió, 2012-ben már csak 20 millió nap telt el betegállományban. Naponta egyébként átlagosan kevesebb, mint 55 ezren voltak betegállományban tavaly, miközben 7 évvel korábban számuk még meghaladta a 102 ezret — olvasható a témában készített egyik honi felmérésben.
— Egyre kevesebben és egyre rövidebb ideig veszik igénybe a dolgozók a betegállományt. Helyette szabadságra mennek, amihez a cégvezetés is „rugalmasan alkalmazkodik”. Bár gyakran az is előfordul, hogy nem is tudja a munkáltató, hogy betegség miatt van szabadságon a dolgozó — beszélt tapasztalataikról Leszkó Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) megyei képviselet-vezetője.
Hozzátette, bár pénzügyileg jobban jár a beteg, ha szabadságon van és nem betegszabadságon vagy táppénzen – a betegszabadság összege is csökkent a Munka Törvénykönyvének változása miatt, átlagkereset helyett a kevesebb összegű távolléti díjjal számolnak –, de döntően nem az anyagiak motiválják a munkavállalók tettét, hanem a munkaviszony elvesztésétől való félelem.
— Nem számít megbízható munkaerőnek, aki beteges, problémát okoz a helyettesítésekkel, vagy éppen az alacsony foglalkoztatotti létszám miatt a többieket készteti túlórázásra — hangsúlyozta Leszkó Andrea.
— Volt olyan pénzintézetben dolgozó betegem, aki szabályszerűen rosszul lett, mikor kiderült, hogy be kell utalnom a szegedi klinikára. Hiába tudta a főnöke, hogy súlyos az állapota, kétnaponta hívta, mikor megy már vissza, és elvárta, hogy a kórházi ágyról is ellássa a munkáját — mesélte lapunknak az egyik békéscsabai háziorvos. Hozzátette, hosszú távon ezzel az érintettek kárt okoznak önmaguknak, a munkahelyüknek és a társadalomnak is. Egy idült betegség kezelése ugyanis több pénzbe kerül és hosszabb ideig tart, mintha időben megy a páciens orvoshoz.