Csúcsra járatva dolgoznak a kórházak, mégis nőnek a várólisták

Várólista szempontjából a viharsarki kórházak közül az orosházi van a legjobb helyzetben. Dr. Gervain Mihály igazgató főorvos elmondta, várólista csupán a szemészetükön működik, a többi osztályon egy-két hetes előjegyzések vannak.

A békéscsabai Réthy Pál kórházban a legtöbbet a szürkehályog-műtétre és a csípő- vagy térdprotézisre kell várakozni — tudtuk meg dr. Nédó Erikától, az intézmény orvosigazgató-helyettesétől. Az előbbi esetben azonban bizakodóak, mert január 1-jétől egy jogszabályváltozás következtében lehetőség nyílhat az egynapos műtétek kapacitásbővítésére.

A csípő- és térdprotézisek 2010-ig nyúló várólistájának felgyorsulása azonban az idén sem várható.
— Adott a személyzet és az eszközrendszer is, ami kétszer ennyi műtét elvégzését tenné lehetővé, ám a most érvényben lévő kapacitás nem engedi a műtétszám emelését — mondta dr. Tóth János, az ortopédia osztályvezető főorvosa. Ugyanakkor nap mint nap szembesülnek a ténnyel, hogy a lakosság jelentős része szenved mozgásszervi megbetegedésben.

Gyulán, a megyei fenntartású Pándy Kálmán kórházban — a szemészeten kívül — nincs olyan terület, ahol hosszabb időt kellene várniuk a pácienseknek. Ez nagyjából megfelel a tavalyi helyzetnek. Dr. Kovács József főigazgató főorvos szerint országos összevetésben nézve is jól állnak, kivéve persze a szemészeti várólistát, ami pillanatnyilag a leghosszabb a megyében. Itt jelenleg 647-en várakoznak szürkehályog-műtétre, annak ellenére, hogy két korszerű ultrahangos készülék is rendelkezésükre áll.

— A várólista az egészségügy megreformálásával alakult ki három évvel ezelőtt — mondta dr. Pelle Zsuzsanna osztályvezető főorvos. — A csabai osztály bezárása után a gyulai terület lakosságszáma 120 ezerről 277 ezerre nőtt. A feladat megduplázódott, ami ágyszám- és létszámleépítéssel, kapacitáscsökkentéssel társult. Ami nem változott, az a műtéttől gyógyulást remélő betegek száma. A megszorítások miatt a korábbi, havi 70—80 műtét 35—40-re csökkent, a várakozók száma pedig ugrásszerűen megnőtt.

Az osztályvezető főorvos, aki megyei szakfelügyelő is, sok helyre fordult a helyzet javításáért. Szerette volna, ha Gyula is megkapja az egynapos sebészet lehetőségét, ám erre csak azok a kórházak pályázhattak eredményesen, ahol megszűnt az osztály. Így szerezte meg Békéscsaba 2007-ben a jogot az egynapos műtétek végzésére. A munka a gyulai szemészek segítségével, a szakfelügyelő szakmai irányításával kezdődött és folyik ma is. Ez valamit enyhített a gyulai helyzeten, de nem oldotta meg. Jelenleg június végéig kell várniuk a most listára kerülőknek.

— Többnyire idős emberekről lévén szó, ez is sok — vélekedett a főorvos —, bár tavaly már 1236 hályogműtétet végeztünk. Ezt a számot a kórház tartani akarja ebben az évben is. A további emelésnek többek között az szab határt, hogy az ágyak száma csak 20, és nemcsak hályogos, hanem sok egyéb, súlyos szembeteget is fel kell venni a megye súlyponti kórházában.

A tempó nagy, „csúcsra járatva” napi 8—9 műtéttel dolgozunk. Sokan élnek még abban a tévhitben, hogy meg kell várniuk, amíg „megérik a hályog”, és csak kétoldali, súlyos látásromlással mennek szemorvoshoz. Őket hamarabb kell sorra vennünk, de így hátrébb kerülnek a régebben várók. Bár nem adom fel a küzdelmet a még nagyobb műtétszám eléréséért, nagy segítség lenne, ha a betegek időben mennének szemorvoshoz.