Szavakkal kardoskodnak a képviselők

Egy országgyűlési képviselő munkája sokrétű, nemcsak abból áll, hogy ki hányszor szólalt fel az országgyűlésben és mennyi ideig beszélt. Ezt azonban objektíven lehet mérni, míg azt, hogy ki mennyire tartja a kapcsolatot az állampolgárokkal vagy áll ki az érdekükben, nem.

A fideszes Babák Mihály országos viszonylatban is jól szerepelt, hiszen a 386 képviselőből a hatodik legaktívabb volt tavaly. Szarvas polgármesterének kereken száz felszólalása volt, a legtöbb a költségvetésről, a közoktatásról, a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításáról szólt.

Időben a szabaddemokrata Velkey Gábor viszi a pálmát. A honatya egyebek mellett a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését szorgalmazta, szót emelt a kerékpárosbarát KRESZ-ért, a szakképzésért és azért, hogy mobiltelefonról is ingyen lehessen hívni az SOS lelkisegélyszolgálatokat.

A harmadik legtöbb felszólalás Domokos László nevéhez fűződik. A megyei közgyűlés fideszes elnöke kezdeményezte, hogy a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) szabályozását szigorítsák, de többször felszólalt a költségvetés vitájában is.

Dancsó József, Orosháza alpolgármestere szintén a pénzügyekhez szólt hozzá. Többek között a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételében, a fogyasztónak nyújtott hitelben, a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosításaival kapcsolatban tett javaslatokat.

A szocialisták közül Varga Zoltán volt a legaktívabb huszonnégy felszólalással egy órán át ragadta magához a szót. Az önkormányzati miniszter a költségvetésről ejtett szót és válaszolt a felvetésre, hogy lehet-e még lakástámogatásról beszélni 2010-ben.

A fideszes Erdős Norbert számos kérdéssel bombázta a kormányt. Békés alpolgármestere arra volt kíváncsi, hogy fejlesztés helyett miért szüntetik meg a vasúti szárnyvonalakat, hogy áll a 44-es út gyorsforgalmivá tételele, miért nincs folyamatosan garancia a magánnyugdíj-pénztárak betétein, illetve, hogy oktatáspolitika vagy falurombolás folyik-e napjainkban.

Vígh Ilona (Fidesz) szintén a falurombolást emlegette annak kapcsán, mit ér az ember, ha vidéki, de nem termel nyereséget, ezen kívül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításához, a hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséhez fűzte hozzá a véleményét.

Az MSZP képviselője, Molnár László elmondta, szerinte hogyan lehetne a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletet hatékonyabbá tenni, illetve felszólalt a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény tárgyalásakor.

A szintén szocialista Nagy László egyebek mellett azt feszegette, megfigyelhetők-e a közalkalmazottak és hogy lehet a sporttámogatás közpénzek szervezett eltüntetésének eszköze. Elmondta a véleményét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításáról.

Spiák Ibolya civil hivatásának megfelelően, főleg az egészségüggyel foglalkozott, például azt szerette volna megtudni, számít-e a kormánynak a Békés megyei betegek sorsa.

Földesi Zoltán (MSZP) többek között az érettségi biztonságos körülményeiről értekezett, illetve a költségvetéshez szólt hozzá.

A szintén szocialista Veress József arra kereste a választ, megszüntethető-e a munkahelymegőrző támogatásból fakadó hátrány az egyéni vállalkozókra nézve, és hozzászólt a szociális tárgyú törvények módosításához.

A szocialista Fetser János arról érdeklődött, hova vándorolnak az EU-pénzek és milyen lépéseket tud tenni a kormány az orosházi Merian Zrt. megmentése érdekében, illetve mikorra várható az Orosháza-Tótkomlós közötti összekötőút felújítása. A szocialista Karsai József párttársait vonta kérdőre, hogy mit tesznek a mezőgazdasági termények betakarításához kapcsolódó hitelezés érdekében.

Perjési Klára azt szerette volna megtudni, hogy a nemzetközi válság miatt eltörölhető-e a 2007-13-as időszakra vonatkozó, uniós társfinanszírozási kötelezettsége Magyarországnak.

Tóth Károly (MSZP) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényhez és a költségvetéshez szólt hozzá.