Csak a dolgozók fele mozog heti rendszerességgel

A kutatásban az állásportál azt vizsgálta, hogy egy átlagos munkanap végeztével milyen gyakran fordítanak időt testmozgásra a munkavállalók, és mely demográfiai adatok befolyásolják a sportolás rendszerességét, illetve típusait. A megkérdezettek mindössze fele végez rendszeresen valamilyen testmozgást: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 17 százalékponttal magasabb a sportolók aránya, mint a fizikai munkát végzőknél.

Leggyakrabban a saját tulajdonú cégnél dolgozók sportolnak (59 százalék). Lakóhelyüket tekintve a fővárosiak vezetnek a mozgásban: a sportoló budapesti lakosok aránya több mint 5 százalékkal meghaladja a vidéki városokban élőkét. Szembetűnő, hogy az átlaggal összehasonlítva a 18-29 éves korosztály körében jóval népszerűbb a testmozgás, hiszen a felmérés szerint minden második fiatal felnőtt edz vagy fut.

A válaszadóknak mindössze tizede számolt be valamilyen munkahelyi, mozgást ösztönző rendszerről.

Érdekes, hogy ennek ellenére a válaszadók mindössze egyharmada jelentené ki egyértelműen, hogy munkahelyi kötelezettségei akadályoznák a sportolásban. Ugyanennyien vannak, akik számára a munkahelyükön, vagy annak közelében is biztosított valamilyen mozgáslehetőség.

Az elhízás (20 százalék azok körében, akik szenvedtek valamilyen egészségkárosodást) fölényesen vezeti az mozgáshiány következtében kialakult egészségkárosodások listáját, amely a magas vérnyomással (20 százalék) és gerincbántalmakkal (18 százalék) együtt nagyon sok dolgozónak okoz problémát.

Dr. Pálmai Tamás békési háziorvos a témával kapcsolatban lapunknak elmondta, éppen a napokban hoztak nyilvánosságra egy angliai kutatást, amelynek eredménye szerint az ülőmunka kétszer olyan káros, mint az elhízás.


— Az ülőmunka következtében egyek mellett elhízás, ízületi bántalmak, salakanyagok lerakódása, anyagcsere-problémák, cukorbetegség, csontritkulás, érrendszeri gondok alakulhatnak ki — hangsúlyozta a szakember.

— A mozgás egyébként elsőre sokaknak ijesztőnek tűnik, pedig nem kell a kőkemény úszásra, futásra vagy kerékpározásra gondolni. A friss levegőn mindennap megtett 30-40 perces séta már eléri a kívánt hatást, de ha már valaki ezt a hét 2-4 napján teljesíti, akkor is sokat tett az egészségéért. A szervezetünk kicsit úgy működik, mint egy kazán, amely akkor a leghatékonyabb, ha folyamatosan legalább langyosan tartjuk, nem pedig a teljesen hidegről akarjuk felmelegíteni. A mozgással is így kell sáfárkodni.

— Lényeges, hogy gondoskodjunk a megfelelő folyadék-utánpótlásról, igyunk elegendő mennyiségű vizet — tette hozzá dr. Pálmai Tamás. A háziorvos tapasztalatai szerint egyre többen mozognak, próbálnak tenni ezen a módon egészségükért.