Milliónyi balesetmentes kilométer

Felkerestük otthonában Kovács Pált. A jó egészségnek örvendő Pali bácsi virágai között belépve a verandára azt is elárulta, nem is olyan régen gömbvillám okozott nála riadalmat, de köszöni szépen ő jól van. Egyenes tartása, fürge járása is ezt bizonyítja. A hosszú távú memóriájáról pedig győződjenek meg olvasóink is.

— Őseim dohánykertészek voltak, gádorosi a családom, Árpádhalmára költöztek a szüleim, de nem volt jó a föld. Szénás határában gazdálkodtak, majd beköltöztünk a faluba. Hat testvéremmel kijártunk a majorba dolgozni. A mezőgazdasági munka soha nem volt könnyű. Majd elértem a katonának való kort, jöttek a bevonulás évei, 1942-ben velem is megtörtént, ami sok más akkori fiatallal: 21 évesen egyenruhába bújtam. A kiképzéskor megállapították, ügyes vagyok, jól vezetem a harci járműveket, megkaptam a papírjaimat, irány Debrecen — mesélt első járművezetéshez fűződő élményeiről Pali bácsi.

Rábákat, Csepel teherautókat kellett vezetnie. A 19. gyalogezred 8. zászlóalj parancsnokaként katonáival az érkező és a Don mentén harcoló magyar alakulatoknak szánt ruha, gyógyszer, harcászati eszközök átrakását, elszállítását végezték, majd őket is bevagonírozták és Kijevig meg se álltak.

— Ott már harckocsikat is vezettem, még a németek Tiger (magyarul Tigris) harckocsiját is. A második világháborús német haditechnika-fejlesztési erőfeszítéseinek ez volt a mintapéldája. Szinte az összes hadszíntéren megjelent: a keleti fronton, Észak-Afrikában, Olaszországban, Normandiában, harcolt az Ardennekben és Magyarországon is. Védettségének és tűzerejének köszönhetően neve egybeforrt a legyőzhetetlenséggel — kaptunk „hadi ismereteket” a háborúból 1944 októberében hazatérő Pali bácsitól.

Békésebb évek következtek a gépállomáson. A harcedzett katona, Kovács Pál értett minden járműhöz. Majd a termelőszövetkezetben látta hasznát a megszerzett tudásnak: beszerzett Rába Botond tehergépkocsikat. Később egyre több jármű segítette a gazdálkodókat. Pali bácsi első autója egy használt Opel, majd egy leselejtezett Zsiguli volt.

— Az ötvenes években nyertem egy Moszkvicsot is. De nagy szó volt az akkor! A sárga Zsiguli kombimra, a Daciámra, a Wartburgomra is szívesen emlékszem. A hagymaföldeken jó szolgálatot tett a Skodám, amivel a piacra szállítottam a termést. Nem tudom, hány millió kilométer lehet mögöttem, de az olajosoknál is dolgoztam, amikor Záhonytól Nagykanizsáig, Battonyától Szombathelyig autóztam anyagbeszerzőként. Mivel gépjármű-ügyintézői, garázsmesteri végzettségem is volt, szívesen igénybe vették a tudásomat. 1973-ban Kresz-oktatóként is dolgoztam. A Közlekedésbiztonsági Tanács örökös tagja vagyok — és megerősítésként megmutatta a balesetmentes kilométerekért kapott, megsárgult okleveleket, bizonyítványokat, elismeréseket Kovács Pál. A garázsban parkoló autójába nem csak a fotósunk kedvéért ült be. Elárulta, bár nem nagy utakra, de még előveszi kedvencét és meglátogatja unokáit.