2007.11.09. 17:05
Nyelvében él a nemzet: Hat szótagig
Tablókészítés idején sokan teszik fel a kérdést: miért kell az igazgatóhelyettes szót egybe-, míg az osztályfőnök-helyettes szót kötőjellel írni, amikor mindkettő hét szótagból áll? Azért, mert amíg az igazgatóhelyettes két szóból (igazgató+helyettes), addig az osztályfőnök-helyettes három szóból (osztály+főnök+helyettes) jött létre. A hat szótagos szabály pedig csak a többszörösen összetett szavak esetében lép életbe.
A két szóból álló összetett szavakat egybeírjuk: televíziókészülék, paradicsomsaláta, testvérváros, gyakorlógimnázium, barázdabillegető.
A kettőnél több szóból alakult, többszörös összetételeket hat szótagig egybeírjuk: cseppkőbarlang, rendőrlaktanya, gépkocsivezető, mértékegységrendszer.
A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket kötőjellel tagoljuk. A hat szótagos szabály miatt írjuk a pénzügyminiszter szót egybe, míg az igazságügy-minisztert kötőjellel. Ezért írandó egybe a meggyfapermetezés, kötőjellel a gyümölcsfa-permetezés; vagy a repülőgépmotor egybe, a repülőgép-szerencsétlenség kötőjellel; a gépjárműforgalom ugyancsak egybe, a gépjármű-felelősségbiztosítás kötőjellel.
De hová kerüljön ilyenkor az a bizonyos kötőjel? A két fő összetételi tag határára! Nézzünk néhány példát: a gépjárművezető-tanfolyam szóban nem kerülhet máshová, mert a szó ilyen formában (gépjármű-vezetőtanfolyam) nem értelmezhető; vagy a repülőgép-szerencsétlenség szót se így tagoljuk: repülő-gépszerencsétlenség, mintha a gépszerencsétlenség repülne!
A többszörösen összetett szavak írásában a mozgószabály érvényesül. Erről majd legközelebb.
