A legendás festő-tanárra emlékeztek Békéscsabán

Festőművészként is nagyot alkotott az orosházi születésű, 1996-ban elhunyt Süle István, akinek múlt pénteken nyílt kiállítása Békéscsabán.  

Reggelente elsőként érkezett az iskolába, igazgatója, Bokor József igyekezett időnként megelőzni, de nem sikerült. Süle István tanár, festőművész kiállításmegnyitóján ez is szóba került Békéscsabán, az Andrássy Úti Társaskörben.

– Harminchét évig tanítottunk együtt, 20 évig voltam a főnöke – emlékezett Bokor József, az 1-es, jelenlegi nevén a Petőfi Utcai Általános Iskola nyugalmazott igazgatója. – Pista szeretetre méltó, egyéni figura volt, nagyon jó kolléga és nagyon jó pedagógus. Nem véletlen, hogy az iskola 110 éves történetében tudomásom szerint a hálás tanítványok először Rachl Mihály tanár úrnak emeltek síremléket a békéscsabai vasúti temetőben, majd Pistának a Ligeti sori sírkertben.

Bokor József kiemelte, ha Süle István 1-es iskolás, egykori tanítványaival találkozott az utcán, udvariasságból megkérdezték tőle, hogy van, aztán egyből Pista felől érdeklődtek.

– Fizikatanárként beengedtem az iskola fizikaszertárába, aztán nem lehetett onnan kitenni. Teljesen belakta, és feleségéről, Boriról festett tusrajzaival rakta tele a falakat – magyarázta Bokor József. – Azt mondta, ebből az emeleti helyiségből a legszebb a rálátás a városra, háztetős képeihez is itt látta meg a témát. Büszke vagyok, hogy az egyik első, még főiskolás korában készített olajfestménye a birtokomban van.

Süle István súlyos betegségben, 1996-ban hunyt el. Öccse, Ferenc és István egykori kollégája, Batóné Zsila Marianna határozták el, hogy emlékkiállítást rendeznek a festményeiből. Süle Ferenc beszélt bátyja életútjáról is.

– Pista 1937-ben született Orosházán, az országosan ismert és elismert Kerti Károly fedezte fel a tehetségét, és küldte a Budapesti Képzőművészeti Gimnáziumba. Itt együtt tanult például Szikora Istvánnal, a megyei bíróság későbbi elnökével is – ecsetelte Süle Ferenc. – A szegedi tanárképző főiskola rajz tanszékén a híres Vinkler-osztályba járt, többek között a Békésszentandráson és Hollandiában is élő Munkácsy-díjas Lóránt Jánossal, a szegedi Dér Istvánnal és Nagy Ferenccel, a későbbi mezőberényi iskolaigazgatóval.

A diploma megszerzése után került az 1-esbe tanítani. Sztorija természetesen Ferencnek – aki Medgyesbodzáson dolgozott ének-zene szakos tanárként – is volt bátyjáról. Elő-előfordult, hogy Pistának elfogyott a pénze, ilyenkor meglátogatta Medgyesbodzáson dr. Tajti János körzeti orvost, hogy se festéke, se papírja, se ecsete. A doktor úr bement Medgyesegyházára, megvette az eszközöket, és adott hozzá ihletre egy üveg bort, a művész aztán képpel fizetett.

Süle Istvánnak gyermeke nem született, öccse viszont három gyermek édesapja, közülük két lány pedagógus, Attila fia pedig hídépítő mérnök.

– A fiam részt vett a békéscsabai, Orosházi úti felüljáró négysávosra szélesítésének, a szolnoki vasúti hídnak a tervezési munkáiban, az előbbi megvalósításának időpontja már nem az ő asztala – magyarázta Süle Ferenc. A nyugdíjas ének-zene pedagógus elmondta azt is, édesapjuk még él, 103 évesen szellemileg teljesen friss, csak egy kicsit nehezebben mozog.

– Édesapánk is elérzékenyült, amikor megtudta, hogy Pistának emlékkiállítása nyílik – magyarázta Süle Ferenc. – Csak azt tette, hozzá, milyen szomorú, hogy a bátyám ilyen fiatalon elment.      

Süle István az 1-esben osztályfőnöke volt Lonovics László békéscsabai képzőművésznek is. Elmondta, a művészi pályán való elindulásra Süle István személyisége és művészete ösztönözte, nézegette rajzait a Békés Megyei Népújságban is.

– Igazi művész volt, teljes mértékben párhuzamba állítható művésztársaival, Koszta Rozáliával, Ezüst Györggyel, Gaburek Károllyal, Lipták Pállal – mondta Lonovics László. – Alkotásai jól tükrözték az akkori Békéscsaba hangulatát, sajátos stílusban mutatott be utcarészleteket, házakat, templomokat.