2018.05.23. 11:28
Örök kamasz és érett bölcs egy személyben
Dsida Jenőnek kivételes formakultúrája volt, az ösztönösség és a kiforrott tudás egyaránt meg tudott nyilvánulni benne, Páskándi Géza egyik legnagyobb érdeme pedig a kezdeményezés. A két élvonalbeli alkotóról Balázs Imre József irodalomtörténész árult el érdekességeket.
A 80 éve elhunyt Dsida Jenő és a 85 éve született Páskándi Géza író-költő emlékére nagyszabású rendezvénysorozatot tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a hétvégén a szerzők szülővárosában, Szatmárnémetiben és Szatmárhegyen. A Krónika portál Balázs Imre József irodalomtörténészt kérdezte irodalmunk legendás alakjairól.
„Dsida Jenő korai halála és betegeskedése ellenére az életöröm nagy verseivel is megajándékozta az olvasókat. Kivételes formakultúrája volt, örök kamaszként és koraérett bölcsként egyaránt meg tudott nyilvánulni verseiben. Kosztolányi tanítványának tekinthető sokféle értelemben, saját korosztályából Radnóti Miklós és Weöres Sándor rokona – az erdélyi költők közül pedig »könnyű, halk beszédével« tűnik ki, ahogy egyszer ő maga utalt a vágyott saját hangjára”
– fogalmazott az irodalomtörténész.
Dsida Jenő (1907–1938) a két világháború közötti erdélyi és az egyetemes magyar költészet kiemelkedő alakja. Az avantgárd vívmányait is alkalmazta, de a klasszikus hagyományokat felhasználva teremtette meg egyedi költői hangját. Költészete sem szívbetegsége, sem pedig kisebbségi sorsa ellenére nem komor hangvételű, nagy érzékenység, elmélyültség és a teremtett élet iránti szeretet és derű jellemzi – olvasható az Országos Széchenyi Könyvtár honlapján.
Páskándi Gézáról (1933–1995) szólva kifejtette, hogy az író, költő, drámaíró, publicista fiatalkori pályájának alakulásába másfajta erők avatkoztak be, 1956-os politikai fogolyként írói karrierjének felívelése megtört és lelassult.
„Mégis, három műnemben is kezdeményező jelentősége volt munkásságának az erdélyi irodalomban: előbb versekben, majd novellában, utóbb színművekben vált a magyar irodalom sajátos, a kelet-európai abszurdot magas színvonalon művelő szerzőjévé. Intellektuális paraboláit, etikai kérdéseket feszegető, meghökkentő történeteit ma is élvezet olvasni”
– mondta el Balázs Imre József.
Borítókép: Dsida Jenő. Forrás: A Petőfi Irodalmi Múzeum fotótárának tulajdona (Fotó: ismeretlen szerző)
