Nagy várakozás előzi meg Eötvös Péter operájának bemutatását

Tizenöt évvel a párizsi bemutató után októberben Budapesten kerül színre Eötvös Péter Angyalok Amerikában című operája, bár a szerző szívesebben nevezi musicalnek a Tony Kushner színdarabjából készült opuszt. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál koncertjein több Eötvös-mű is felcsendül majd – olvasható a kultura.hu cikkében.

1998-ban mutatták be Eötvös Péter első operáját, a Három nővért. Az Angyalok Amerikában a zeneszerző harmadik zenedrámája.

„Mindig 30-40 témából választjuk ki feleségemmel, Mezei Marival – aki a librettók szerzője – azt a művet, amely az operára legalkalmasabb. Mivel a Paradise Reloaded kivételével az összes operám felkérésre született, így a színházaknak is van beleszólásuk, a felkínált művek közül általában ők választják ki a nekik leginkább tetszőt”

– mondja a zeneszerző.

Eötvös Péter minden operája rendkívül különböző stílusú

Az Angyalok Amerikábant Jean-Pierre Brossmann felkérésére írta, miként az 1998-ban Lyonban bemutatott Három nővért is.„A kétezres évek elején Brossmann a párizsi Théâtre du Châtelet igazgatójaként bízott meg egy újabb opera komponálásával. Azért hangsúlyozom ezt, mert mindez részben válasz a kérdésére, hogy miért a Tony Kushner-darabot választottam. A közeg mindig meghatározza a választásaimat, mérlegelnem kell, hogy mi az, ami a leginkább illeszkedik ebben ez esetben a nagy múltú Châtelet sokszínű közönségének ízléséhez” – fejtette ki Eötvös Péter.

Eötvös Péter minden operája rendkívül különböző stílusú. „A Három nővért, ha nem is zenei értelemben, de hagyományosnak nevezném, ott főként a szereplők érzelmei, szenvedélyei viszik előre a cselekményt. A második operám, a Jean Genet drámáján alapuló Le Balcon a francia sanzonok zenei világát idézi.

Az Angyalok Amerikában esetében úgy éreztem, hogy egyfelől az amerikai miliő, másrészt a téma komolyságának ellensúlyozása miatt érdemes a musical műfajt előnyben részesítenem.” Bár mosolyogva hozzáteszi: egyedül ő hajlandó musicalként aposztrofálni a mások által operának tartott alkotást.

„Kushner drámájához nem illene semmilyen európai zenei tradíció, hiszen egészen más világból építkezik.”

Az Angyalok Amerikában amerikai előadása

A Châtelet Színház örült az ötletnek, így felvették a kapcsolatot a szerzővel, aki – mint kiderült –, hallotta a Három nővért, és támogatta az elképzelést. Kiváló amerikai főszereplőket találtak a premierhez, olyan nagy művészeket, mint Barbara Hendricks és Julia Migenes.

Az első megbeszéléstől általában négy-öt év telik el, mire megszületik egy opera – teszi hozzá Eötvös Péter. „Ennek első egy-két éve a téma keresgélésével telik, majd elkészül a librettó, és végül a zene.

Az Angyalok Amerikában esetében Marika csaknem két évig dolgozott a szövegkönyvön, különösen nagy munkának bizonyult, hogy a csaknem hét órás dráma meghatározó csomópontjait az operához megfelelő formába öntse.”

A zeneszerző hangsúlyozza: mindig ragaszkodik ahhoz, hogy a konkrét időhöz kötött politikai utalásokat kihagyja az operáiból, és pusztán a történet örök érvényű vonatkozásaira koncentrál.

Így míg Kushnernél hangsúlyos a Reagan-adminisztráció idején játszódó politikai szál, ez az operában egészen háttérbe szorul. Viszont a librettó minden szava a drámából származik, nem használnak saját betoldásokat.

„Én mindig akkor fogok munkához, amikor már lényegében végleges a szöveg. Előfordul egy-egy szórendcsere – ha az adott nyelv engedi –, de ez a maximum.”

Januárban Eötvös Péter újabb opera komponálásába kezd

„Jövő év végére be kell fejeznem a Jon Fosse norvég író Trilógia című művéből készülő operát, egy évig lényegében csak ezzel foglalkozom majd.” A bemutató 2021 végén lesz Berlinben, a rendező az ugyancsak magyar származású alkotó: Mundruczó Kornél. Jon Fosse részletekben született, ám mégis összefüggő Trilógiája egy szerelmes pár története, akik fiatal koruk miatt – a cselekmény idejében 22 év volt a nagykorúság határa Norvégiában – nem házasodhatnak össze, ám már útban van az első gyermekük. Menedéket keresnek éjszakára, viszont ezt, a törvénytelen kapcsolat miatt felmerülő erkölcsi aggályokra hivatkozva, mindenütt megtagadják tőlük, amit a férfi gyilkosságok sorával torol meg. A társadalmi normák, az erkölcsiség kérdését feszegeti a mű.

A zeneszerző, karmester nyáron hosszabb ideig tartózkodott Spanyolországban, évek óta oktatja kamarazenére és a zenekari munka sajátosságaira a madridi Reina Sofía School of Music különböző nemzetiségű hallgatóit. Idén a Santander Fesztiválon mutatták be tíz művét, közben Granadában debütált az új hegedűversenye. Eötvös Péter nem unatkozik, most épp’ egy falhoz támasztott nagybőgő tanúsítja mindezt, amely az év végére a Berlini Filharmonikusok Karajan Akadémiájának megrendelésére készülő nagybőgőverseny próbahangszere.

A Seres Gerda jegyezte cikk teljes terjedelmében itt olvasható.

Borírókép:

A magyar zeneművészet kategóriában Prima Primissima-díjra jelölt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző budapesti otthonában 2017. október 23-án.

MTI Fotó: Czimbal Gyula