Orbán Viktor: Magyarország nem fogad be egy bevándorlót sem

A kormány sosem fogadta el az európai uniós kvótaszabályokat, így azok alapján senki semmilyen jogot nem követelhet magának Magyarországon – hangsúlyozta a kormányfő.

Azt is mondta ugyanakkor – utalva a tavaly oltalom alá vett mintegy 1300 emberre -, hogy a magyar jogrendszer által befogadott nemzetközi menekültügyi egyezményeknek eleget tesznek, így ha úgy látják, hogy valaki nemzetközi védelemre szorul, akkor neki átmeneti oltalmat ad Magyarország.

Az ilyen emberek abban különböznek az „országhatárt letaroló” illegális migránsoktól, hogy először „bekopogtattak az ajtón”, és közölték, védelemre szorulnak – fejtette ki, hozzátéve: többségében felügyelet nélküli gyermekekről és asszonyokról van szó. Az oltalmazottaknak, ha már nem szorulnak védelemre, vissza kell menniük oda, ahonnan jöttek, sosem lesznek magyar állampolgárok – közölte, hozzátéve: ma Magyarországon őrzött és nem őrzött szálláshelyeken 491 ember tartózkodik.

A kormányzat által „Stop Soros” névvel illetett tervezetről azt mondta,

a három elemből álló migrációs törvénycsomag új helyzetet teremt, mindenki, így Soros György is eldöntheti, hogy mit csinál: abbahagyja vagy folytatja az illegális migráció szervezését, támogatását.

Ha folytatja, az új törvény rá is vonatkozik majd – jelezte.

A nemzeti konzultáció eredményével indokolt tervezet részleteiről kifejtette: külön fogják regisztrálni az illegális bevándorlást szervező, „inkább álcivilnek mondható”, fizetett aktivistákkal dolgozó szervezeteket. Nekik külön bevallásokat kell majd készíteniük, a pénzügyeiket „nagyítóval fogjuk nézni”, a migráció támogatására fordított összegre pedig – a szervezet költségvetésének alapján – 25 százalékos illetéket vetnek ki. Szerinte az európai uniós forrást is be kell vonni az elszámolás körébe. Az érintett emberek emellett nem mehetnek a határkörzethez – a reptér is a schengeni határnak minősül -, ha pedig nem magyar állampolgárok, az országtól is távol tartják őket – ismertette.

Arra a kérdésre, hogy kiket érinthet a távoltartás, úgy válaszolt: „mindenkit távol akarunk tartani Magyarországtól, aki olyasmit akar csinálni, ami magyar emberek érdekével alapvetően ellentétes”.

Kiemelte: azt akarják, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország, hogy azok, akik a migrációt szervezik és finanszírozzák, ne tudjanak boldogulni Magyarországon, azokat pedig, akik a felszólítás ellenére támogatják a törvénytelen bevándorlást, távol tudják tartani az ország területétől.

A „Stop Soros” elnevezéssel kapcsolatban Orbán Viktor megjegyezte:

Soros György nyíltan el szokta mondani, hogy rengeteg pénzt fordít a migráció támogatására, szervezésére. Van egy terve – folytatta -, amely szerint a probléma a kerítés, Európa jövőjére pedig a migráció a megoldás. Ezzel szemben a magyar kormány szerint éppen fordítva van: a probléma a migráció, a megoldás pedig a kerítés – közölte.

„Nekünk az a kötelességünk, hogy most mindent megtegyünk azért, hogy a Soros-terv végrehajtását megakadályozzuk” – jelentette ki.

Szerinte ez a választóvonal az ellenzék és kormánypártok között: míg utóbbiak nemzeti konzultációt szerveztek, és most az ott megmutatkozó népakaratnak érvényt szereznek, addig az ellenzék támogatja a határkerítés lebontását, és elfogadná a kvótákat. „Számomra az ellenzék egy blokkban a bevándorlás és a migránsok oldalán áll” – fogalmazott.

Megjegyezte, hogy az ENSZ olyan dokumentumokat készül elfogadni, amelyek a világméretű népvándorlást támogatják. Jövő héten ezért a nemzetbiztonsági kabinet foglalkozni fog a világszervezet vonatkozó terveivel – közölte, hozzáfűzve: az Egyesült Államok nem véletlenül lépett ki az ENSZ-tárgyalásokból, mert úgy látják, hogy ott nekik hátrányos döntések születhetnek. „Osztom ezt az aggodalmat, ezen nekünk is el kell gondolkodnunk” – mondta.

Az interjúban szó volt a magyar-lengyel kapcsolatokról. A kormányfő elmondta: az év eleji személyes találkozó után telefonon is beszélt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, és megerősítették, mindkét ország kitart korábbi migránspolitikája mellett, nem akarnak bevándorlóországgá válni, a kvótáknak nem engednek.

A Varsó ellen indított EU-s eljárásokról azt mondta: Lengyelország számíthat Magyarországra, nem történhet meg az a szégyen, hogy egy becsületes tagállamot indokolatlan vádak alapján eljárás alá vonjanak.

Arról is beszámolt, dolgoznak egy közép-európai fejlesztési bank közös felállításán. Ezzel kapcsolatos dátumokról a visegrádi miniszterelnökök jövő pénteken esedékes budapesti találkozóján várható döntés – közölte.

Közelmúltbeli berlini látogatásáról Orbán Viktor kifejtette: előadásában arról beszélt, Kína nem veszély, hanem lehetőség. Közép-Európában olyan fejlesztéseket kell végrehajtani – például elektromos hálózatok összekapcsolása, gázvezeték-építés, közlekedési útvonalak kiépítése -, amelyekre vagy az EU regionális kohéziós alapjaiból lehetne forrásokat szerezni – ez azonban korlátozott -, vagy bankoktól, vagy ha azok drágák, akkor a kontinensen kívülről. Például Kínától, amely vállalja, hogy az európai pénzügyi kondícióknál jobb feltételek mellett finanszíroz közép-európai fejlesztési programokat – fejtette ki.

Beszélt bajorországi útjáról, amelyet úgy értékelt: Bajorország megújított szövetségben van Magyarországgal, a bajor miniszterelnök pedig vállalta, hogy javaslatot tesz egy osztrák-magyar-bajor együttműködésre.

A magyar gazdaság adatairól szólva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy lassan mindenkinek lehet munkája, a bérek nőnek, a bérmegállapodás betartása pedig az ország sikerének első számú alapfeltétele.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a 180 perc című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2018. január 19-én.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd