2018.03.24. 13:01
A nyugati országok sem bírják a migránsok finanszírozását
A németek százmilliárdot költöttek - euróban.
Budapest, 2017. november 20. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Budapest II. és III. kerületének fideszes országgyûlési képviselõje beszédet mond a nemzeti konzultációról tartott lakossági fórumon a budapesti III. kerületi Rozmaring rendezvénysátorban 2017. november 20-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nálunk jóval gazdagabb nyugati országok sem tudják megengedni maguknak, hogy több tíz- vagy akár százmilliárd eurót költsenek a bevándorlási helyzet kezelésére – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjújában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A tárcavezető szerint a választások egyik tétje az, hogy a piac által is elismert, stabil, egyensúlyban lévő gazdaságot, a több ágazatra kiterjedt növekedést kockára tesszük-e egy kormányváltással vagy sem.
- Amíg vannak tartalékaink a munkaerőpiacon, azokat kell mozgósítani. Amíg csak egy ember is munkát keres Magyarországon, a magyar kormánynak a munkahelyteremtés a felelőssége, hogy mindenki el tudjon helyezkedni. Ha e keretek kimerültek, akkor lehet gondolkodni azon, honnan hozunk munkaerőt – mondta a nemzetgazdasági tárca vezetője azzal kapcsolatban, szükség van-e hazánkban bevándorló munkavállalókra vagy sem. Ugyanakkor hangsúlyozta: a demográfiai problémákat családtámogatással, nem pedig bevándorlással kell kezelni.
A gazdasági tárca vezetője elmondta:
Nálunk jóval gazdagabb országok sem tudják megengedni maguknak, hogy több tíz- vagy akár százmilliárd eurót költsenek a migrációra. Németországban a bevándorlók elhelyezésére, átképzésére, ellátására fordított költségek meghaladják az utóbbi horribilis összeget.
- A mi lehetőségeink ennél jóval szerényebbek – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a megerősített határvédelemre eddig közel négyszázmilliárd forintot (1,3 milliárd euró) költött a kormány, és már ez is olyan komoly tétel, amelyet még egy növekedésben lévő gazdaság is megérez. Varga Mihály úgy összegzett: a migrációnak jelentős költségei vannak, és a társadalmi hatásai, a beilleszkedés és a kultúrák közötti különbség kérdései még mind ezen felül jelentkeznek.
A tárcavezető a Magyar Hírlapnak elmondta: az országjáró lakossági fórumokon azt tapasztalja, hogy az embereknek határozott véleményük van a migrációról, többnyire kételyeiket, fenntartásiakat fogalmazzák meg a bevándorlással szemben. A politikus megjegyezte: a legutóbbi nemzeti konzultáció hárommillió-háromszázezer résztvevője erős felhatalmazást adott a kormánynak a probléma kezelésére és a magyar álláspont európai képviseletére: a magyarok nyolcvan százaléka nemet mond a migrációra, és az is kiderült, hogy az emberek többsége nem a bevándorlással gondolja orvosolni a gazdaság nehézségeit.
Borítókép: MTI / Máthé Zoltán