2018.10.02. 11:49
Áder János: nincs kormánypárti vagy ellenzéki klímaváltozás
Az államfő kedden, a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia parlamenti vitáját megnyitó felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy közös nemzeti álláspontot kell kialakítani.
Budapest, 2018. október 2. Áder János köztársasági elnök felszólal a 2017-2030 közötti idõszakra vonatkozó, 2050-ig tartó idõszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló vitában az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. október 2-án. Az államfõ mögött Latorcai János, az Országgyûlés kereszténydemokrata alelnöke. MTI Fotó: Soós Lajos
A köztársasági elnök rámutatott: Magyarországnak ma az oka és a lehetősége is megvan arra, hogy egy bátor, nagyratörő, ambiciózus klímastratégiát valósítson meg. „Mert az a kérdés, hogyan mentsük meg az emberi civilizációt” – mondta.
Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a magyar törvényhozás egy olyan indítvány vitáját kezdi meg, amely nemzedékeken átívelő kérdéseket érint, így arról közös nemzeti álláspontot kell kialakítani.
Áder János a veszélyeket nem csak az elmúlt nyár melegrekordjaival, erdőtüzeivel és súlyos aszályaival érzékeltette. Hangsúlyozta azt is, hogy az emberi tevékenység következtében hússzor olyan gyors a felmelegedés, mint a Föld történetében bármikor.
Ma már nem az a kérdés, hogyan mentsük meg a Földet, hanem az: hogyan mentsük meg az emberi civilizációt – mondta.
Kijelentette: ha nem változtatunk, az évszázad végén már nem lesz visszaút, a Föld jelentős része kietlen pusztasággá válik.
A párizsi klímamegállapodás is ezt a veszélyt látva született három éve – idézte fel Áder János, rámutatva: azonban azóta nemhogy nem csökkent a szén-dioxid-leadás, de még jelentősen nőtt is, és Magyarország is növelte kibocsátását az elmúlt két évben.
Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb területe, ezért az országnak jó oka van egy ambiciózus klímastratégia megalkotására.
Ehhez szerinte folytatni kell a naperőmű-kapacitás bővítését, amelynek teljesítménye négy éve minden évben megduplázódott. Ennek ellenére ma még nem mondhatunk le az atomenergiáról sem, csak e két energiaforrás együttes használatával érhető el, hogy az ország áramtermelése 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen – tette hozzá.
Az államfő reális célnak nevezte a környezet megóvását a gazdaság növekedése, az ipar modernizációja és javuló életminőség elérése mellett, ehhez azonban szemléletváltást szorgalmazott.
Hatékonyságnövelést sürgetett, például államilag támogatott háztartásieszköz-cserével, emellett a közösségi közlekedés elektromossá tételét és a hulladék hatékonyabb hasznosítását is felvetette.
Szerinte az emberek is nagyratörő stratégia megalkotását várják el, 83 százalékuk ugyanis nagyon komoly problémának tartja a klímaváltozást, így ők várhatóan a végrehajtásban is szövetségesek lesznek – mondta. A legnagyratörőbb célnak azt nevezte, hogy 2050-re 85 százalékkal csökkenjen a károsanyag-kibocsátás 1990-hez képest.
Ezzel nemcsak számos ember korai halála lenne megelőzhető, de az egészségügy is „spórolna”, egy megfelelő modernizációs fordulat pedig javítaná az ország versenyképességét – mutatott rá.
Az államfő idézte Ferenc pápát, aki szerint „nincs vesztenivaló időnk. A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől. A jövő generációnak ne vad pusztaságként adjuk tovább”.
Áder János beszédét azzal zárta, önmagunkat kell megmenteni, gyermekeink és unokáink jövőjét, de helyes döntéssel édenkertet adhatunk tovább.
Borítókép: Áder János köztársasági elnök felszólal a 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. október 2-án.
MTI Fotó: Soós Lajos