rendkívüli helyzet

2018.10.11. 11:34

Baleset miatt kényszerleszállást hajtott végre a Szojuz űrhajó (frissítve!)

A fedélzeten lévő orosz és amerikai űrhajós épségben földet ért az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban.

Photographers take pictures as Russia's Soyuz MS-10 spacecraft carrying the members of the International Space Station (ISS) expedition 57/58, Russian cosmonaut Alexey Ovchinin and NASA astronaut Nick Hague, blasts off to the ISS from the launch pad at the Russian-leased Baikonur cosmodrome in Baikonur on October 11, 2018. (Photo by Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)

A hordozórakéta meghibásodása miatt kényszerleszállást hajtott végre szerdán a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről felbocsátott orosz Szojuz MSZ-10 űrhajó, fedélzetén egy orosz és egy amerikai űrhajóssal.

Az űrhajót kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről egy Szojuz-FG hordozórakétával indították el közép-európai idő szerint 10 óra 40 perckor, fedélzetén az orosz Alekszej Ovcsinyinnel és az amerikai Nick Hague-gel.

Két perc 45 másodperccel a start után az orosz Ovcsinyin, a küldetés parancsnoka a fellövésről közvetített élő tévéadásban nyugodt hangon közölte, hogy gondok vannak a hordozórakétával.

A 47 éves férfinek ez volt a második útja a világűrbe, ahol 2016-ban 172 napot töltött.

Az amerikai űrhivatal, a NASA egy szakértője azt mondta, hogy a hordozórakéta első fokozatának leválása után néhány másodperccel a második fokozat hajtóműve meghibásodott.

Egy, a helyszínen készített fényképen látható, hogy sikeres volt a start, de az első fokozat leválása után rendellenes fénycsóva tűnt fel az űrhajónál.

A meghibásodást követően a személyzet kényszerleszállást hajtott végre, az ejtőernyővel ereszkedő visszatérőkabin a kazahsztáni sztyeppén landolt, 25 kilométerre Dzsezkazgan várostól, 450 kilométerre az indítás helyétől. A személyzet két tagja a földetérés után kapcsolatba lépett az irányítóközponttal. Nemsokára katonai deszantosok érkeztek a helyszínre, akik egy An-26-os típusú katonai repülőgépről ereszkedtek le ejtőernyővel. Kiemelték a visszatérőkabinból a két űrhajóst, majd Dzsezkazganba szállították őket orvosi vizsgálatra.

A mentőkapszula a landolást követően a kazahsztáni sztyeppén
Russian Defence Ministry/Sputnik/AFP

Egy forrás azt mondta, hogy

az űrhajósok – akiket ezt követően Moszkvába szállítanak – jól vannak, bár állapotuk nem kifogástalan. Az orvosok szerint ugyanakkor nem igényelnek különleges kórházi ellátást.

A Roszkoszmosz orosz űrhivatal fotókat is közzétett róluk, amelyeken egy kanapén ülve mosolyognak.

Nick Hague amerikai űrhajós (b) és a Roszkozmosz igazgatója, Dmitrij Rogozin a kazahsztáni Dzseszkazganban, a Szojuz MSz-10-es orosz űrhajó kényszerleszállását követően (MTI/EPA/Roszkozmosz)

 

Alekszej Ovcsinyin űrhajós, a küldetés parancsnoka (MTI/EPA/Roszkozmosz)

Oleg Orlov, a vezető orosz űrorvoslási kutatóközpont igazgatója a vizsgálatok után elmondta, hogy a két asztronauta jól érzi magát. Hague-nek és Ovcsinyinnek 6g-t kellett kibírnia a kényszerlandolás során. (Ez azt jelenti, hogy minden testrészük súlya az eredeti hatszorosára nőtt.) Orlov hozzátette, hogy az űrhajósokat kiképezték hasonló terhelés elviselésére.

Vizsgálat indul a baleset okainak felderítésére

Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója a Szojuz MSZ-10 rakéta mentőrendszerének rendkívüli megbízhatóságát méltatta egy Twitter-üzenetben. Ebben azt is írta, hogy kormányzati vizsgálatot indítanak a baleset okainak felderítésére, és az összes Szojuz-FG hordozórakétát átvizsgálják.

Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes ezzel egy időben bejelentette, hogy

a baleset körülményeinek teljes kivizsgálásáig felfüggesztik az űrhajós küldetéseket ezzel a típusú hordozórakétával.

Hozzátette, reméli, hogy az Egyesült Államok megértő lesz a történtekkel kapcsolatban.

A Szojuz MSz-10-es űrhajó a fellövés pillanatában. Ekkor még nem sejtették, hogy baj lesz
(MTI/EPA/NASA/Bill Ingalls)

A NASA is jelezte, hogy átfogó nyomozást indít a történtek tisztázására.

„Az űrhajósok biztonsága elsődleges fontosságú a NASA számára” – hangsúlyozta közleményében az ügynökség.

Jelenleg nincs alternatívája a Szojuznak

A Szojuz űrhajók az egyetlen utánpótlási eszközét jelentik a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásnak (ISS), amióta a NASA amerikai űrügynökség 2011-ben befejezte űrsiklóprogramját, de orosz közlés szerint az ISS jelenlegi személyzete hosszú időre elegendő tartalékokkal rendelkezik.

A RIA Novosztyi úgy értesült, hogy Oroszország a Szojuzzal történt baleset nyomán úgy döntött, felfüggeszti minden embert szállító űrhajó tervezett indítását.

Az elmúlt öt évtized súlyosabb űrbaleseteinek kronológiája:

1957-1959 – A Kapusztyin Jar kísérleti terepről indított orbitális repülések során három szovjet űrpilóta vesztette életét.

1967. január 27. – Az amerikai holdkutatási program keretében – még csak a Föld körüli pályán végzett kísérletre készülve – a földi ellenőrző gyakorlatozás közben a parancsnoki kabin elektromos rövidzárlata okozta tűz miatt felrobbant és megsemmisült az Apolló-1 űrhajó, és mindhárom utasa meghalt.

1967. április 24. – Vlagyimir Komarov szovjet mérnökezredes, űrhajóspilóta a Szojuz-1 űrhajón végzett repülés után leszálláskor életét vesztette.

1970. április 11-17. – A Holdra indult Apollo-13 űrhajó szervizmoduljában április 14-én robbanás történt, az űrhajó súlyosan megrongálódott. A három űrhajós, valamint a földi személyzet helytállásának köszönhetően az űrhajó szerencsésen visszatért a Földre.

1971. június 30. – A Szojuz-11 szovjet űrhajó három űrhajósa a Szaljut-1 űrállomáson töltött kísérletezés után leszálláskor meghalt. Az űrhajósok halálát a leszálló kabin műszaki hibája okozta, a levegő megszökött a kabinból.

1979. április 10-12. – A Szojuz-33 űrhajó műszaki hibája miatt nem tudott a Szaljut-6 űrállomáshoz csatlakozni, ezért kényszerleszállással kellett visszatérnie a Földre.

1986. január 28. – A Challenger amerikai űrrepülőgép 73 másodperccel a fellövése után 17 kilométeres magasságban felrobbant és darabokra szakadva a tengerbe zuhant Floridánál. A fedélzetén tartózkodó hét űrhajós, köztük egy tanárnő, életét vesztette.

1995. január 26. – Kínában felbocsátották a Hosszú Menetelés 2E rakétát, amely indítás után felrobbant és a szállított műholddal együtt megsemmisült. A robbanás következtében hatan meghaltak.

1997-1998 – A Szaljut űrállomást 1986-ban felváltó, s 2001. március 23-ig az űrben keringő Mir űrállomáson számos hiba, üzemzavar, baleset fordult elő. 1997. június 25-én a Mirnek ütközött a Progressz M-34-es orosz teherűrhajó, amikor a személyzet a kézi összekapcsolást gyakorolta, – az űrhajósoknak nem esett baja, de a Mir Szpektr nevű modulja és annak napelemei megrongálódtak. December 25-én az orosz ellenőrző központ 24 órára elvesztette a rádióösszeköttetést az űrállomással.

2003. február 1. – Leszállás közben, mintegy 60 ezer méter magasságban darabokra esett és lezuhant az STS-107-es küldetést teljesítő Columbia űrsikló. A január 16-án felbocsátott űrrepülőgép héttagú legénysége, köztük az első izraeli űrhajós életét vesztette.

2003. május 4. – Nem várt nehézségek merültek fel az orosz Szojuz TMA-1 űrhajó landolásakor: a kapszula a tervezett ponttól mintegy 500 kilométerre ért földet a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpont közelében, és a kapcsolat is megszakadt az űrhajósokkal arra a két órára, amíg a kutató alakulatok megtalálták őket. A három űrhajós nem sérült meg.

2007. október 21. – A Szojuz TMA-10 űrhajó fedélzetén két orosz és az első malajziai űrhajóssal egy műszaki hiba miatt ballisztikus pályán ért földet, s a leszálló egységben utazóknak a szokásos 3-4 g terhelés helyett 8-9 g-t kellett elviselniük.

2008. április 19. – A Szojuz TMA-11 űrhajó automatikája nem stabilizálta a leszálló egységet, ezért az, három űrhajóssal, köztük az első dél-koreai asztronautával a fedélzetén gyakorlatilag függőlegesen zuhant a Föld felé, s a kijelölt helytől 420 kilométernyire ballisztikus pályán ért földet, mivel hirtelen irányíthatatlanná vált. Az űrhajósoknak nem esett komolyabb bajuk.

2013. július 14. – Meg kellett szakítani a Nemzetközi Űrállomás (ISS) két asztronautájának űrsétáját, miután egyikük sisakjába víz kezdett szivárogni. Az eredetileg több mint 6 órásra tervezett űrséta a történtek miatt csak 1 óra 32 percig tartott.

2014. október 31. – Próbarepülés közben lezuhant a Virgin Galactic magánvállalat űrrepülőgépe az Egyesült Államokban, a kaliforniai Mojave sivatagban. Az egyik pilóta életét vesztette, a másik súlyos sérüléseket szenvedett.

2018. augusztus 29. – A Nemzetközi Űrállomáson többször fordult elő üzemzavar. Legutóbb egy fúrófejjel okozott belső sérülés miatt keletkezett hajszálrepedés, majd lépett fel levegőszivárgás az ISS-hez csatolt Szojuz MSZ-09 űrhajón. Az űrhajósok nem kerültek veszélybe.

Borítókép: Fotósok fényképezik a fellövés pillanatát

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában