Megszakítja kapcsolatait az orosz ortodox egyház a konstantinápolyi patriarkátussal

Az ukrajnai ortodox egyház státusáról folytatott jogvita nyomán megszakítja kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal az orosz ortodox egyház, amelynek szinódusa hétfői minszki tanácskozásán lehetetlennek minősítette az eucharisztikus kapcsolatok folytatását.

Döntését az orosz ortodox egyház arra válaszul hozta meg, hogy a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa a múlt héten de facto elismerte az ukrán ortodox egyház autokefáliáját (önállóságát). A tanácskozás egyebek között érvénytelennek minősítette azt az átkot, amit a moszkvai patriarkátus mondott ki két általa szakadárnak tekintett ukrán egyházi vezetőre, és bejelentette szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet több mint három évszázad után visszatérítse a konstantinápolyi (Isztambulban működő) patriarkátus joghatósága alá.

Moszkva és több más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nem volt joga. Az orosz ortodox egyház az Isztambulban meghozott múlt heti döntést a kereszténység ezer év utáni legnagyobb egyházszakadásának tekinti.

„A szent szinódus mai tanácskozásán döntés született az eucharisztikus kapcsolatok teljes megszakításáról a konstantinápolyi patriakátussal” – jelentette ki Ilarion volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus egyházközi külügyeinek irányítója Minszkben újságíróknak.

Ilarion szerint „kényszerű döntés” született, de az orosz szinódus nem tehetett másképp, mert – mint fogalmazott – „ide vezetett a konstantinápolyi patriarkátus legutóbbi cselekedeteinek teljes logikája”. Mint mondta, az orosz ortodox egyház szempontjából ezek a lépések „törvénytelenek és kánoni értelemben érvénytelenek”.

„Az orosz ortodox egyház nem fogadja el ezeket a döntéseket, nem fogjuk követni őket. A szakadárság szakadárság marad, a szakadár vezetők pedig szakadár vezetők maradnak. Az az egyház pedig, amely elismerte a szakadárokat, azzal, hogy kapcsolatba lépett velük, kizárta magát a kánoni térből” – hangoztatta az orosz főpap az ortodox kánonjogra hivatkozva.

A metropolita szerint a moszkvai patriarkátus arra számít, hogy Konstantinápoly megmásítja döntését Ukrajna ügyében. Kifejezte reményét, hogy Ukrajnában nem lesz vallásüldözés, és emlékeztetett Petro Porosenko ukrán elnöknek arra ígéretére, hogy a hívők továbbra is akadálytalanul abba a templomban járhatnak imádkozni, amelyikhez tartoznak.

Ilarion szeptember 16-án leszögezte, hogy az orosz ortodox egyház nem ismeri el a konstantinápolyi pátriárka joghatóságának felsőbbségét. Hangot adott meggyőződésének, hogy I. Bartolomaiosz, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája nem avatkozhat be az egyes ortodox egyházak belügyeibe, legfeljebb ezen egyházak felkérésére koordinálhatja egyes közös ügyeiket.

A moszkvai patriarkátus saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, azt hangoztatva, hogy a három évszázada a joghatósága alá tartozó, de autonóm ukrán ortodox egyház sosem folyamodott autokefáliáért.

Az orosz ortodox szinódus szeptember 14-én úgy határozott, hogy az orosz egyház kivonul a konstantinápolyi patriarkátus irányította szervezetekből és megszünteti a közös főpapi liturgiákat. Arról is döntött a tanács, hogy Kirill pátriárka többé nem említi meg a szertartások során Bartolomaiosz nevét, de „az eucharisztikus közösség” még nem szakad meg a két ortodox egyház között.

Ukrajna politikai vezetése az ország 1991-ben történt függetlenné válását követően több kísérletet tett a moszkvai patriarkátustól független, nemzeti egyház létrehozására. Petro Porosenko ukrán elnök 2018. április 17-én fordult I. Bartolomaioszhoz azzal a kéréssel, hogy adjon ki bullát az „egységes” ukrajnai egyház megalapításáról.

Moszkvai félelmek szerint újabb erőszakhoz és a vagyonmegosztás körüli bonyodalmakhoz, templomfoglalásokhoz vezet az önállóság megadása a '90-es évek elején magalakult „szakadár” ukrán egyháznak. A moszkvai patriarkátus érvelése szerint a joghatósága alá tartozó ukrajnai ortodox egyház mind gyülekezetei, mind templomai számában messze meghaladja az elszakadni és hivatalossá válni kívánó helyi egyházakat. Ukrajnában közölt adatok szerint viszont az orosz ortodox egyháztól való elszakadás hívei vannak többen.

Az orosz egyház részéről aggodalmat váltott ki Porosenkónak az a kijelentése, hogy a kánoni (a moszkvai patriarkátus alá tartozó) ukrán ortodox egyházat ukrajnai orosz egyházzá fogják átkeresztelni, ami megítélése szerint azt létében fenyegeti.

A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál („saját fejű”, önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de másfél milliónyira becsült tengerentúli követőre is támaszkodó konstantinápolyi (Isztambulban székelő) patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében „első az egyenlők között”, ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.

Az orosz ortodox egyház azzal vádolta meg az 1991-ben pátriárkává választott Bartolomaioszt, hogy igyekszik „ortodox pápaként” pozícionálni magát. A moszkvai patriarkátus azt is sérelmezi, hogy Konstantinápoly a bolsevik forradalom után nyilvánította magát a tengerentúli egyházterületek vezetőjévé, és hogy az elmúlt évtizedekben a posztszovjet térség több régiójában is megerősítette önhatalmúlag a befolyását.

Borítókép: Illusztráció

Orosz ortodox papok megáldják a Szojuz MSZ–08 űrhajót 2018. március 20-án