Rövidesen elkészül a magyarság legnagyobb protestáns központja

Még el sem készült, de már hányattatott sorssal bír a Temesvár Gyárváros nevű városrészében immár két évtizede épülő Új Ezredév Református Központ. A Bánság legszebb modern épületegyüttesének, a temesvári református magyarság multifunkcionális épületegyüttesének ötlete a református lelkész Tőkés László fejében született meg, az első látványterveket 1990-ben Makovecz Imre, a Kárpát-medence-szerte elismert jeles magyar építész készítette – idézi fel a kezdeteket az Erdélyi Napló cikke.

Mint írják, az épületegyüttes ügye időlegesen feledésbe merült, amikor a rendszerváltás után a temesvári belvárosi református gyülekezet új lelkésze, Bányai Ferenc az üggyel nem foglalkozott, illetve nem is támogatta a templomépítésre vonatkozó elképzeléseket. Ezért a temesvári polgármester által szóban felajánlott terület elúszott – rögzíti a történteket az írás. Új lendületet akkor nyert az építkezés, amikor Gazda István fiatal lelkipásztor érkezett Temesvárra, és sok vesződés és nehézség árán a Gyárvárosban megalakította Temesvár második református gyülekezetét. Gazda az Erdélyi Naplónak elmondta:

„A fordulat azzal kezdődött, hogy az 1996-os Református Világtalálkozó temesvári helyszínén, a városi standionban megtartott ünnepségen a frissen megválasztott polgármester, Gheorghe Ciuhandu személyesen ígérte meg Tőkés László püspöknek, hogy telket bocsát a református egyház rendelkezésére”

– magyarázta, majd hozzátette: a felajánlásban az is szerepet játszott, hogy az új református templom építését teljes mellszélességgel támogatta Nicolae Corneanu ortodox metropolita a romániai forradalmat elindító református lelkész iránti tiszteletből. A polgármester által felajánlott három telket a Temesvárra érkező Makovecz Imre vette szemügyre, és ő választotta ki a templomépítésre legalkalmasabb földdarabot. A következő években hozzálátott az új látványterv és a részletes építkezési tervek kidolgozásához.

A cikk emlékeztet: az Új Ezredév Református Központ építésének munkálatai 1999 őszén kezdődtek el. A teendőket a gyülekezet tagja, dr. Földvári Attila építőmérnök, egyetemi tanár felügyelte, magyarországi részről pedig Makovecz Imre és Nagy Ervin építész közös vállalkozása, a Makona cég szakemberei véglegesítették az építkezési terveket. A kezdetben alagsor nélkül elképzelt egyházi komplexum megépítésének költségeit 1,2 millió dollárra becsülték, ez az összeg ma már 7 millió euróra nőtt. Ez is jelzi, hogy 20 év alatt milyen mértékben drágultak a romániai építkezések költségei – emeli ki az írás.

Az összefoglaló hangsúlyozza: a projekt legnagyobb támogatója kezdettől a magyar kormány volt. „Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben akkora támogatást kaptunk, amiből az épülettestek nagyobb részének alapozását és a pincefödémeket meg tudtuk építeni, illetve nyílászárók nélkül felhúztuk az épületegyüttes első részét. Akkor úgy döntöttünk, nem kezdjük el a templom falainak építését, hogy később ne éktelenkedjenek befejezetlenül” – magyarázta a portálnak Gazda, aki ezt utólag jó döntésnek tartja, hiszen 2004 után nyolc éven át alig sikerült előrehaladni.

A Magyarországon hatalomra kerülő szocialista kormányzatnak nem volt szívügye a határon túli magyarság – az egyházak meg végképp nem –, így a temesvári templomépítés is leállt.

A nyolc évre leállt építkezésen mindössze apróbb munkálatokat tudtak csak folytatni, és a gyülekezeti adományokból és a kisebb pályázatokból mindössze arra futotta, hogy állandó őrséget biztosítva megvédjék az állandósult építőtelepet a tolvajoktól. 2012-ben a határon átnyúló román–magyar uniós pályázatok, a HURO révén mintegy félmillió euróból sikerült felépíteni a másik épületszárnyat, ahova vendégszobák kerültek.

Bár az egyháztagok adakozó kedve alábbhagyott, és sokan a templomépítés támogatásáról épp hogy lebeszélni próbálták az embereket, a remény mégsem aludt ki teljesen: a Gazda lelkészházaspár évi hat alkalommal nyomtatott ki részletes tájékoztatót a templomépítésről, így a gyülekezet tagjainak postázott újság folyamatosan tájékoztatta az embereket, téglajegyek nyomtatásával és közmunka szervezésével buzdították kitartásra a híveket – idézi fel a mostoha körülmények ellenére is rendíthetetlen tenni akarást a cikk.

Mint írják, mire a gyülekezet tagjai elveszítették volna a reményt, és bebizonyosodott volna a rosszakarók és hitetlenkedők jövendölése, hogy a templom soha nem készül el,

az újabb Orbán-kormány 2016-ban és 2017-ben összesen 1,4 milliárd forintnyi támogatást utalt át a munkálatok befejezésére.

Egyértelművé vált, hogy az egyházi épületegyüttest a romániai forradalom kirobbanásának 30. évfordulójára akarják befejezni. A gyülekezet újabb uniós pályázatot is nyert egy szerb–román turisztikai program keretében: a Szórvány Alapítvány által sikeresen lebonyolított pályázati támogatással kell felépíteniük az épületegyüttes szerves részét képező koncertépületet, de teljes gőzzel elindult az ötszáz férőhelyes templom építése is. Év végéig összesen 5 ezer négyzetméter felhasználható tér készül el az egyházi ingatlan több szintjén, amely átadáskor a Bánság legszebb modernkori épületévé teszi majd az Új Ezredév Református Központot.

Az Erdélyi Napló kérdésére Boros József építőmérnök, a projekt menedzsere elmondta: a fő teret képező templom mellett mind az alagsorban, mind a különböző szinteken sok hasznos felületet képeznek ki. Az 500 férőhelyes templomba – amely koncertekre is kiválóan alkalmas – 24 regiszteres, mechanikus orgonát rendeltek. Az alagsorban a főutcáról külön bejáraton megközelíthető, bálokra, lakodalmakra, különböző közösségi rendezvényekre alkalmas 130 férőhelyes rendezvényhelyiség készül. Lesz egy tágas konferenciaterem, amelynek alagsorában magyar éttermet üzemeltetnek majd. Az emeleti szinten kapnak helyet a különböző irodák, könyvtár olvasóteremmel, illetve Magyarország tiszteletbeli konzulátusa. A D-épületben rendezik be a kamarakoncert-termet. A centrum része lesz a két szállásépület, amely mintegy 45 személy elszállásolására alkalmas, a szobák zöme már működik.

A hatalmas alagsori rész összezárható és szétnyitható helyiségekkel klubok, konferenciák, üléstermek további berendezését teszi lehetővé, az egyik tetőtéri részben pedig képzőművészeti galéria és ülésterem is nyílik.

Az egyedülálló centrum a tervek szerint bekapcsolódik majd Temesvár kulturális életébe: a koncertterem és a templomi orgona sok temesvári román zenerajongót is odacsalogat majd, másrészt az egyedi szépségű épület megkerülhetetlen lesz a város életében, hiszen aki Temesvárra látogat, annak nagy valószínűséggel meg fogják mutatni Makovecz Imre legnagyobb méretű Kárpát-medencei remekművét.

A teljes cikk az Erdélyi Napló portálján olvasható.