2019.11.22. 07:46
Hazánknak adott igazat a tranzitzónák ügyében a strasbourgi bíróság
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) Nagykamarája két menedékkérő ügyében másodfokon megállapította, hogy a tranzitzónában való tartózkodás nem számít jogellenes fogva tartásnak és a tranzitzónában való elhelyezés körülményei nem ütköznek az embertelen bánásmód tilalmába – nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön.
Tompa, 2017. április 6. A kibõvített tompai tranzitzóna 2017. április 6-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Forrás: MTI
Fotó: Ujvári Sándor
Elmondta: a két bangladesi férfit a Helsinki Bizottság képviselte. A kormány álláspontja szerint a jogi támadás mögött az áll, hogy a bevándorláspártiak továbbra is próbálják nyomás alatt tartani Magyarországot és lebontani a határvédelmet. Ennek fontos része a tranzitzóna, amely szabályozott, ellenőrzött körülmények között ad lehetőséget az ország területére való legális belépéséhez és a menekültügyi eljárás elindításához. A magyar hatóságok a munkájukat végzik. A tranzitzóna elleni politikai és jogi támadások folyamatosak – emelte ki.
Az EJEB megállapította, hogy a kérelmezők önként léptek a tranzitzónába, jogosan tartották őket ott a hatóságok és onnan szabadon visszatérhettek Szerbiába. Emellett a tranzitzónában történő elhelyezés körülményei tekintetében sem sérült az embertelen bánásmód tilalma.
A Nagykamara döntésével az ügy vizsgálata jogerősen lezárult – tette hozzá.
Fotó: Illyés Tibor / MTI
A miniszter felidézte: az ügy előzménye, hogy Ilias és Ahmed, két bangladesi férfi, 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A hatóságok a röszkei tranzitzónában helyezték el őket úgy, hogy Magyarország irányában nem tudtak tovább haladni. Október 8-án a két férfi Szerbia irányában elhagyta a tranzitzónát.
Varga Judit szerint a „nagy jelentőségű döntéssel kudarcot vallottak a magyar bevándorláspolitikát és határvédelmet ért politikai és jogi támadások”. A tranzitzónák szabályozott, ellenőrzött körülmények között adnak lehetőséget az ország területére való legális belépéshez és a menekültügyi eljárás elindításához.
A tranzitzónában senki sincs fogva tartva, oda saját szabad akaratukból lépnek be azok, akik menedékkérelmet akarnak benyújtani a magyar hatóságokhoz, és addig vannak ott, amíg az eljárás le nem zárul, vagy amíg nem távoznak onnan.
Az ügy a kormány kérésére került a Nagykamara elé, mert az az európai jogfejlődés szempontjából jelentős kérdéseket vetett fel. A Nagykamara az EJEB héttagú kamarája által 2017. március 14-én hozott ítéletével szemben a fogva tartás kérdésében Magyarországnak adott igazat – fejtette ki a miniszter.
Borítókép: Szolgálatot teljesítő rendőr a tompai tranzitzónánál
