A felvidéki magyarokért küzd az Összefogás

Jövő februárban választ Szlovákia és benne a magyar közösség. A felvidéki magyar közélet elmúlt tíz évét a megosztottság jellemezte.

A meglévő pártok alternatívájaként a nyár folyamán egy, a magyar értékek mentén szerveződő mozgalom alakult Összefogás néven.

„Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, mint közösség, mint felvidéki magyarok, társadalmunknak legalább hatvan-hetven százalékos összefogást kell mutatnia, hogy el tudjuk érni a parlamentbe való bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. A száznegyvennégy irányelv és program, prioritás mentén határoztuk meg magunkat” – fogalmazott Orosz Örs, az Összefogás alelnöke az M1 aktuális csatorna Kárpát Expressz című műsorának.

A mozgalom programjának egyik legfontosabb eleme a járások újraszervezése.

„Dél-Szlovákiában óriási, észak-déli irányultságú járások vannak, amelyek nyilvánvalóan azzal az ambícióval születtek, hogy ezekben a területi egységekben a magyarok számarányát minél inkább csökkenteni tudják. A járási rendszer korrekciója és a közigazgatási rendszer átszervezése az egyik fontos célkitűzésünk” – hangsúlyozta Orosz Örs.

A felvidéki magyar jövő az iskolában kezdődik – ezért szorgalmazza programjában az Összefogás az oktatási rendszer reformját.

„Jelenleg a szlovák nyelvet nem idegen nyelvként oktatják az iskolákban a magyar gyermekek számára, ami azt eredményezi, hogy sokkal nehezebben sajátítják el, és ebből a zsákutcából se sikerült még a rendszerváltás óta kijönni. Az egyik abszolút prioritásunk a szlovák nyelv metodikai szempontból idegen nyelvként való oktatásának átültetése” – tette hozzá.

A mozgalom számára nemcsak a közélet, hanem a kultúraszervezés is fontos sarokkő.

Az Összefogás alelnöke, Orosz Örs ott volt, mikor Gombaszögön az Árpád-kori pálos monostort tárták fel. Nemrég szintén egy különleges esemény zajlott a Gombaszögtől alig pár kilométerre található Kuntapolca több mint 300 éves öntödéjében. Egy különleges mű, az 1919-ben a cseh megszállók által ledöntött lőcsei honvéd szobor újraöntése kezdődött meg.

A ledöntés után a szobor darabjaira hullott, szerencsére a feje épségben megmaradt, ez alapján öntötték újra. Az öntést szakértő szemmel figyelte Balázs Béla bácsi, aki 1957 óta dolgozik az üzemben.

„Megmondom őszintén nekem ezek a dolgok isteni kihívások, mivel mintaasztalos vagyok. A mai napig állandóan mintákat, formákat készítek, imádom csinálni, azért mert magyar vagyok” – mesélte Balázs Béla, a Concordia Casting S.R.O. egykori vezérigazgatója.

Azért is különleges ez a szobor, hiszen ez volt az első 1848-as emlékmű a Kárpát-medencében. Az összefogást szimbolizálta.

„A Branyiszkói-hágón Guyon Richárd sikerre vezette seregeit, amely szepességi németekből, magyarokból és több, mint 70 százalékban szlovák ajkúakból állt. Tehát, valahol ez egy 170 évvel ezelőtti összefogásnak is a szimbóluma” – mondta a szobor kapcsán Orosz Örs.

A felvidéki magyar megmaradást célzó közös munkához több fiatal is csatlakozott, hiszen a februári választásoknak ők is érzik a súlyát.

„A mindenkori szlovák kormánynak nem igazán az a célja, hogy megmaradjunk itt, hogy a kultúránk tovább éljen, és ezért fontos az, hogy legyen egy olyan párt a kormányban, ami tudja képviselni a jogainkat”

– vélekedett Szabó Endre aktivista.

„Ha a közélet nincs rendben, és nem lesz rendben, és ebből a bajból nem fogjuk tudni kigyógyítani, akkor itt nem lesz már kinek magyar iskolákért küzdeni, mert nem lesznek gyerekek. Nem lesz kinek szavalóversenyt szervezni, meg kultúrát szervezni, úgyhogy ez a túlélésünkről szól” – emelte ki Orosz Örs.