Maróth Miklós: teliholddá nőtt a síita félhold

Irán a Közel-Kelet síita muszlim lakosságának védnökeként tekint magára – ott is, ahol egyébként a többség szunnita. Hogyan fokozza befolyását a térségben, és hogyan szállnak ezzel szembe a szunnita hatalmak?

A térség szövevényes etnikai, vallási és szövetségi határvonalairól beszélt Maróth Miklós arabista, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézet igazgatója, aki újabban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak is az elnöke – olvasható az Origo szemleanyagában.

A szakértő a Mandinernek nyilatkozva kiemelte, hogy Ali Hámenei iráni ajatollah a Szolejmáni-merényletet követő első nyilvános beszédében azt mondta, hogy nincs baj a régió arab államaival: ha nem segítik Amerikát és Izraelt, akkor nem ellenségei Teheránnak.

Az iszlám rendkívül konzervatív vallás, az egyik alapvető dokumentum a politikájában a medinai alkotmány, amely szerződés volt Mohamed és a medinai zsidók között.

Ebben ki van kötve, hogy muzulmán muzulmánnal szemben nem támogat idegent, ez azóta is alapelv

– fűzte hozzá.

Az öbölháborúban Amerika rá tudott bírni egyes arab országokat, hogy támogassák az Irak elleni hadjáratát, Egyiptomot például az adóssága elengedésével, ám az utcai tüntetések során a tömegek az alapelvhez való ragaszkodást követelték.

Jelenleg az igazi küzdelem a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia között folyik.

Ebben a küzdelemben Rijád például mindig hangsúlyozza a palesztin ügy melletti kiállását, kormánya időnként mégis hajlandó szövetségre lépni Izraellel.

Évekkel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy átengedi az izraeli repülőgépeket a légterén, ha iráni atomlétesítményeket akarnak támadni. Ez hallatlan az előbbi elv szempontjából. Beszédében ilyen jelenségekre gondolhatott az iráni vezető

– fejtette ki.

Maróth Miklós felhívta rá a figyelmet, hogy egyes elméletek szerint Kászem Szolejmáninak éppen azért kellett meghalnia, mert titokban iráni–szaúdi kiegyezést készített elő.

A szakértő kihangsúlyozta, hogy

kialakult a síita telihold, Szaúd-Arábiát körbevették a síiták.

Az irániak és a szaúdiak között zajló jemeni proxiháború kapcsán elmondta, hogy az arabok és a perzsák között nemzetiségi ellentét feszül, ugyanakkor a síita arabok és Irán között vallási kapcsolat van, amely viszont éppen ellentétes azzal, amit nemzetiségként éreznek. Tehát eleve irracionális helyzet alakult ki – tette hozzá.

Maróth elmondta, hogy

az iszlám világ tíz százaléka síita, de szervezettebb közösség, mint a kilencven százalékot alkotó szunniták.

Az amerikai befolyás következményeként az addig szunnita befolyás alatt álló Irakban – miután amerikai szisztéma szerinti választást kényszerítettek rá – a síiták vették át a vezetést, hiszen ők vannak többségben. Szíriában síita kisebbség kormányoz – azért kellett volna megbuknia Bassár el-Aszad elnöknek, hogy a síita láncolatot megtörjék.

Az úgynevezett síita félholdnak még része Libanon is.

Ugyanakkor Szaúd-Arábiában, a Perzsa-öböl partvidékén is végig síiták laknak. Bahrein lakosságának nyolcvan százaléka síita, mégis szunnita vezetése van. Jemenben a húszi lázadók is síiták.

Nem síita félhold ez már, gyakorlatilag kialakult a síita telihold. Szaúd-Arábiát körbevették a síiták

- nyomatékosította Maróth.

Szaúd-Arábia be van szorítva, Irán óriási helyzeti előnybe került vele szemben a régióban a helyi nagyhatalmi pozícióért való küzdelemben.

A szakértő kiemelte, hogy Washington és Rijád között érdekszövetség van:

a szaúdiak az amerikaiak segítségével tudnak erősek lenni a térségben, tőlük kapják a fegyvereket.

Közölte továbbá, hogy Irak az amerikai beavatkozás következtében három részre oszlik: az északi kurd régióra, a középső szunnita övezetre és a déli síita területre. Ez utóbbinak Iránnal van gazdasági kapcsolata, gyakorlatilag az iráni gazdaság része lett.

Szerinte

hasonló békediktátumot kényszerítettek az irakiakra kívülről, mint ránk Trianont.

Irakban síita vezetés van, nem véletlen, hogy a bagdadi parlament a Szolejmáni-merénylet után megszavazta a határozatot, amely távozásra szólította fel az amerikai csapatokat. Ez beláthatatlan következményekkel járna.

Az Egyesült Államok jelenlétének van egy pozitív hozadéka: stabilizálja az országot

– mondta.

Szíria problémáival kapcsolatosan kiemelte Maróth, hogy megtöbbszöröződött az ország lakossága, amit nem bírt el a gazdaság. Miután a síita alágának számító alavita vallást követő kisebbség vette át az uralmat, Irán – amely akkor is embargó alatt állt – ezzel a síita vezetés alatt álló arab országgal szövetkezett.

Szíria volt Irán lélegeztetőgépe, és fordítva: Szíria az iráni olajbevételekből kapott nagy pénzeket, hogy megoldja a szociális problémáit.

Szíriában nem forradalom zajlott a diktátor ellen, hanem egy kívülről megindított folyamat

– jegyezte meg.

És mik a török stratégiai célok? Törökország NATO-tagként belevágott egy ellentmondásos akcióba a kurdok ellen Észak-Szíriában, és beavatkozik a líbiai konfliktusba, hogy megtartsa földközi-tengeri pozícióit.

A törökökről kijelentette, ő úgy látja, hogy

a jelenlegi török vezetés kezdi kulturális eszközökkel visszaépíteni a régi Oszmán Birodalmat.

Maróth Miklós véleménye alapján, az első világháború után a Közel-Keleten húzott mesterséges államhatárok (török viszonylatban is) ugyanolyanok, mint számunkra a trianoniak. Soha nem létezett államok jöttek létre.

A teljes interjút itt olvashatja el.

Borítókép: Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista.