Büntetőeljárás indult Moszkvában a prágai Konyev-szobor eltávolítása miatt

Az eljárás az orosz büntető törvénykönyv 3. fejezetének 354.1 cikke alapján, az orosz katonai dicsőség jelképeinek nyilvános megsértése címén folyik. Petrenko rámutatott: a Prágát a náci megszállás alól 1945 májusában felszabadító első ukrán front parancsnokának köztéri szobrát nem sokkal a győzelem napját megelőzően távolították el.

A szóvivő szerint a prágai városi hatóságok a „cinikus” lépéssel „durván megsértették” az orosz-cseh szerződésekben vállat kötelezettségeiket, és azt demonstrálták, hogy semmibe veszik „a közös emlékezetet és a szovjet nép küzdelmét a fasizmus ellen”.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerdán azzal a kéréssel fordult Alekszandr Basztrikinhez, az SZK elnökéhez, hogy gondoskodjon az elesett szovjet állampolgárok emlékműveinek lebontásáért felelős külföldi tisztségviselők büntetőjogi felelősségre vonásáról. A katonai tárca vezetője folyamodványában említést tett a múlt pénteken eltávolított prágai Konyev-szoborról is.

Sojgu ezt megelőzően levélben fordult cseh hivatali partneréhez, Lubomir Metnarhoz azzal a kéréssel, hogy mielőbb adja át az orosz félnek a szobrot, amely kész állni az elszállítás költségeit. Az orosz miniszter rámutatott, hogy Konyev kiemelkedő szerepet játszott Prágának és egész Európának a nácizmus alóli felszabadításában, és hogy csak a cseh fővárosért folytatott harcokban több mint 50 ezer szovjet katona esett el vagy sebesült meg, ezért Oroszország „nem maradhat közömbös” a marsall szobrának lebontásának ügyében

A cseh védelmi tárca a TASZSZ orosz hírügynökség szerint csütörtökön közölte, hogy válaszolni fog Sojgu megkeresésére. Jan Pejsek, a prágai katonai tárca szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a minisztériumnak nem állmódjában átadni a szobrot az orosz félnek, mert az Prága 6. kerületének tulajdona, ahol eddig az emlékmű állt. Rámutatott: a Konyev-szobor esetében nem katonasírról van szó.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy a Konyev-szobor ügyében elkövezett „bűncselekmény” és „politikai vandalizmus” hosszú távon válhat „irritáló” tényezővé az orosz-cseh kapcsolatokban, valamint hogy mindez „nem marad válasz nélkül”. Zaharova a katonai emlékművek megőrzését is magában foglaló, a baráti kapcsolatokról szóló 1993-as kétoldalú szerződés betartására szólította fel Prágát. Egyúttal értetlenségét fejezte ki a cseh kormánynak a városi tisztségviselőkkel szembeni tehetetlenségével kapcsolatban.

A TASZSZ csütörtökön idézte Zuzana Stichova cseh külügyi szóvivőt, aki szerint marsall szobrának áthelyezése egyetlen kétoldalú egyezményt sem sért.

A Konyev-szobor a cseh fővárosi hatóságok ismertté vált tervei szerint a 20. század múzeumába kerül majd, amely létrehozásának időpontját még nem hozták nyilvánosságra.

A moszkvai cseh nagykövetség a CTK cseh hírügynökség jelentése szerint hétfőn tiltakozott amiatt, hogy területére a Konyev-szobor lebontását követően álarcos tüntetők füstbombákat dobtak. Az egyébként a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozás közepette megrendezett akció részvevői a beszámoló szerint transzparenseiken egyszerre követelték a fasizmus megállítását és fenyegetőztek azzal, hogy orosz tankok lesznek ismét Prágában. Az orosz REN TV szerint az elkövetők egy szélsőjobboldali és nacionalista szervezet, a Másik Oroszország tagjai voltak.

Ivan Konyevnek kulcsszerepe volt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, 1961-ben a berlini fal felépítésében és több cseh forrás szerint 1968-ban részt vett a Varsói Szerződés hadseregeinek augusztusi bevonulását előkészítő hírszerző akciókban. Szobrát 1980. május 9-én állították fel Prágában.

Moszkvában felfigyeltek Ondrej Kolár prágai 6. kerületi kalózpárti polgármester Facebook-bejegyzésére, amely szerint a Konyev-szobrot azért távolították el, mert nem viselt álarcot a járvány idején. Kifogások tárgya az a kezdeményezés is, hogy a cseh fővárosban emeljenek szobrot a Hitlerhez átálló Andrej Vlaszov szovjet tábornoknak, a kollaboráns Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA) parancsnokának, amiért a háború utolsó napjaiban átállt a prágai felkelés oldalára, és segített megoltalmazni a város műemlékeit a pusztulástól.

Noha hivatalos bírálat ezzel kapcsolatban Moszkvában nem hangzott el, aligha szolgálta a két ország közeledését, hogy meggyilkolásának ötödik évfordulóján Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikusról nevezték el Prágában az orosz nagykövetség előtti teret. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ezzel kapcsolatban február 27-én azt mondta, hogy a cseh főváros vezetésének szuverén joga így elnevezni teret az orosz diplomáciai képviseletnél, ugyanakkor arra kérte a cseh főváros hatóságait, hogy tartsák tiszteletben azoknak a szovjet katonáknak az emlékét, akik a nácizmus alól felszabadították Kelet-Európát.

Prágai sajtóvélemények szerint részben a Konyev-szobor ügye is az oka annak, hogy az orosz fél Szibériában akadályozza a cseheket abban, hogy megfelelő emlékműveket emelhessenek a csehszlovák légióknak, amelyek az első világháború idején komoly szerepet játszottak Csehszlovákia megalakulásában.