A bajba került családokon is segíthet a csok

Az érdi utcasarkon található, szépen rendben tartott családi házról csak közelebb érve, a postaládáról derül ki, hogy egy szociális intézmény: családok átmeneti otthonaként működik. A házba a hátsó ajtón keresztül egy ebédlőhelyiségbe jutunk, az egyik polcon már ott áll a feldíszített karácsonyfa is. A másik szobából nevetés, jókedv hangjai szűrődnek ki, jelenleg négy család lakik az otthonban – írja a Magyar Nemzet.

– Összesen harmincöt főt látnak el két érdi családi házban a Lámpás ’92 Alapítvány által üzemeltetett családok átmeneti otthona. Ez az ellátási forma azoknak a családoknak segítség, akik hirtelen lakhatás nélkül maradnak, innen jobb esélyük nyílhat egyenesbe jönni, visszatérni a társadalomba – tájékoztatta a lapot Godó Beáta intézményvezető.

1998 óta működtetnek ilyen otthonokat, Beáta 2000 óta dolgozik itt, 2003-ban vásárolták meg az érdi családi házat, amely mellé egy további ingatlant is bérelnek. Nagyjából mindig telt házzal működnek, hat fős stáb segíti a családokat, egy intézményben egy évig lehet egy család, ez fél évvel hosszabbítható. – Ez nem hosszú idő, jellemző, hogy a családok több ilyen intézményben is laknak, mielőtt kikerülnek ebből az ellátási formából – tájékoztat Godó Beáta, aki 2009 óta vezeti az intézményt.

A fenntartó alapítvány – folytatja – rengeteg pályázatot ad be, fogyatékosokat is ellátnak, nekik művészeti tevékenységhez kapcsolódó lehetőséget is biztosítanak. – Az átmeneti otthonokba olykor egyedül maradó, bántalmazott szülők is becsöppennek, egy esetben egy egész családot tettek ki egy autóból az otthon elé: két szülő, két gyermek. Sajnos kevesen tudnak kijutni ebből az ellátási formából, sok család körbejárja az intézményeket, de az elmúlt években ez változni látszik – fejti ki Godó Beáta, aki arról is beszámol, hogy 2017-18 környékén volt egy olyan évük, amikor minden tőlük kimenő család rendes otthont tudott találni, ez egy évben nagyjából hét családot jelentett.

Az átmeneti otthonokban megjelenő családok állapota az évek során egyre javul az intézményvezető szerint, van olyan, akinek tényleg csak a lakhatása nem megoldott, de van állásuk, telefonjuk, akár autójuk is.

Az állami segítség, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) ezeknek a családoknak is változást hozott az életében. – Most már az intézmény lakói közül is többen gondolkoznak azon, hogy saját házat, lakást vegyenek, nem csak az a céljuk, hogy az albérleti kauciót összeszedjék. Persze ez csak egy kisebb csoportnál jön szóba.

Pár hete egy család tőlük költözött egy olyan házba, amit a telekvásárlástól a felépítésig ők maguknak teremtettek meg.

Egy roma családról van szó, ők már saját otthonukban töltik az ünnepeket – fejti ki Godó Beáta.

Szavai szerint a családok közül, aki tud, pár napra elmegy a rokonokhoz, de vannak, akik karácsonyra is maradnak. – Ez mindig attól függ, hogy milyen „csapat jön össze”. Jelenleg nyolc család van a két otthonban, és jó a viszonyuk egymással – fogalmaz, hozzátéve:

időnként nagyon hangulatosra sikerül a karácsony az otthonban is. Tavaly például az elszállásolt családok együtt ünnepeltek, összeírták a hozzávalókat, majonézes krumpli, rántott hal, rántott karaj készült. Mindenki bedobta a közösbe azt, amije „otthon” volt, és az alapítvány is beszállt, például a hús megvásárlásával. Közös ünnep volt, alig fértek el a konyhában, így költötték el a karácsonyi vacsorát.

Mint mondja, az adományok karácsony táján megszaporodnak, ám az is fontos, hogy meglegyenek a kapcsolatok, akik hozzájuk irányítják az adományozó szándékú embereket.

Az intézményvezető beszámolója szerint az évek előrehaladtával az adományok színvonala is emelkedik, s úgy látja, az emberek „érzékenyebbek” lettek, többet gondolnak a rászorulókra, már nem a kidobandó dolgokat küldik el nekik, hanem valóban használható tartós élelmiszert, akár vadonatúj játékokat. – A nagy cégek is ráálltak erre a szegmensre, többen küldenek bútorokat, háztartási gépeket, bár ez legfőképp a fenntartó alapítvány érdeme. Láthatóbbá teszi a szociális szférát, hogy kampányolnak, ismert embereket szerveznek be, akik az ügy mellé állva sokakat elérnek – fogalmaz Godó Beáta.

– A családokat segíteni kell abban, hogy visszataláljanak a munkaerőpiacra és a társadalomba. Ilyen ösztönzőerő az is, hogy a lakhatásért egy minimális összeget – felnőtteknek nyolcezer, gyerekek után ötezer forintot – kell fizetni havonta. Emellett előtakarékosságra is sarkalljuk a családokat, s ha a gyerekek nagyobbak, akkor az anyukákat is abba az irányba tereljük, hogy vállaljanak munkát. Ez azért is fontos, mert minden jövedelemre szükségük van, ahhoz, hogy újra otthont találjanak – hangsúlyozza.

Az intézményvezető arra is kitér, hogy 2009-ben, a szocialista-szabad demokrata kormányzás alatt nagyon lecsökkentették a normatíva-összegeket, és akkortájt az államkincstári ellenőrzések hangulata is szigorúbb, sokkal bürokratikusabb lett. – Azóta ez is megváltozott, az állam persze mindent ugyanúgy ellenőriz – fogalmaz.

A nagy szervezetek, mint például a Máltai Szeretetszolgálat, kitapossák az új ösvényeket, jó a kapcsolat a kollégák között Godó Beáta szerint. Az állam tartja a kapcsolatot, a minisztériumi kollégákkal jó az együttműködés, ismerik a helyzetet.

Pozitívumként emeli ki az Erzsébet-programot, ami az otthonokban lakó gyerekeket is érinti, mióta működik, jó dolognak tartja.

Godó Beáta azt mondja, hogy a társadalombiztosítási szabályok szigorítása is jelenthetne jót az átmeneti otthonok lakóinak, szerinte amíg lehet mentességet kérni egy évre, addig rendben van, hogy mindenkit arra ösztönöznek, hogy szerezzen bejelentett állást, vagy olyan bevételt, amiből tudja fizetni a társadalombiztosítást. – Persze az lenne igazán hatékony, ha a munkáltatókat is ösztönöznék arra, hogy minden munkavállalójuk után fizessék a járulékokat. Ők is minden lakójukat átnézték, hogy ki dolgozik feketén, és ki van bejelentve – fogalmazott, hozzátéve: szerinte ez a lakóknak is jót tesz, mert ösztönzi őket életük rendbehozására. – Legyen természetes az embereknek, hogy oda kell figyelni a TB-jogosultságra, adóbevallásra, mint minden normális életet élő állampolgárnak – húzza alá.

Hangsúlyozza, hogy nem egyszerű az intézmény segítségére szoruló családok pénzügyeit rendbe hozni, s fontos, hogy mindenki elkezdje rendezni az adósságait, amíg az átmeneti otthonban lakik. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a lakók tudják használni a különböző lehetőségeket, s például megpróbáljanak csokot vagy kedvezményes hitelt felvenni. – Az itt töltött egy év alatt könnyen összeszedheti a hat hónapos munkaviszonyt, ami a legtöbb hitel felvételéhez kell – fogalmaz Godó Beáta.

A családok átmeneti otthona (csáo) kötelező ellátási forma, minden nagyobb településen el kell látni ezt a feladatot, állami normatívából működnek az otthonok, a civilek, és az egyháziak és önkormányzatiak is.