A baloldal állandó mániája az ingatlanadó bevezetése

Kedden lesz napra pontosan tizenkét éve, hogy a Gyurcsány–Bajnai-korszak baloldali többsége 2009. június 29-én megszavazta az ingatlanadó bevezetését. Bajnai Gordon kormányfő erről akkor ezt mondta: „Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az ország igazságosabban működjön, dinamikusabban fejlődhessen, a családok pedig nagyobb biztonságban tudják szeretteiket, értékeiket.” – írja a Magyar Nemzet.

Az akkor megszavazott ingatlanadó háromkulcsos volt: 0–30 ­millió forintig 0,25 százalék, 30–50 millió forint között 0,35 százalék, 50 millió felett pedig 0,5 százalék.

A Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezete a döntés előtt kérte, hogy ne fogadják el a törvényt a képviselők. Jelezték: rengeteg meg nem térülő felesleges költséget, adminisztrációt és kavarodást okoz a tervezett megoldás, amely olyan, mintha lapáttal dobálnák ki a pénzt az ablakon. A szervezet felhívta a figyelmet arra is, hogy „környezetünkben a legmagasabb, embernyomorító és túladminisztrált az adók mértéke”.

A Fidesz szintén tiltakozott. A párt akkor emlékeztetett arra is, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök saját kormányát öt éve az adócsökkentés kormányának nevezte, ehhez képest a szocialisták azóta az ingatlanadóval együtt már több mint egy tucat adónemet vezettek be. A Fidesz közölte: az ingatlanadó rossz az embereknek, mert sok esetben a család egyetlen tulajdona a lakás, amelyért egy életen keresztül dolgoztak. Azt adózott jövedelemből vásárolták vagy építették, és általában nagy összegű hitellel terhelt.

A Fidesz már akkor hangsúlyozta: ha 2010-ben kormányra kerülnek, eltörlik az adót. Ezt végül nem kellett megtennie az Orbán-kormánynak, mert az Alkotmánybíróság 2010 januárja végén alkotmányellenessé nyilvánította a törvényt, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A bírák állásfoglalása szerint az ingatlanadóról olyan szabályozás született, amely sértette a jogbiztonságot.

Az ingatlanok és a vagyonok megadóztatásától az elmúlt 12 év sem vette el a baloldal kedvét. Karácsony Gergely és a mögötte álló Gyurcsány Ferenc most éppen „politikai furkósbotként” fenyegetőzik az új közterhek bevezetésével.

Az ingatlanadót hangzatosan „Tiborcz-adónak” nevezték el. Egy 2022-es kormányváltás után ezt az ötszázmillió forint feletti vagyonokra vetnék ki, de már szó van „Mészáros-adóról” is, amely egy bizonyos kör vállalkozásait sújtaná. ­Ingatlanpiaci szakértők már korábban jelezték: a megadott értékhatárnál drágább ingatlanok korántsem biztos, hogy luxusállapotúak. Az is megeshet, hogy átlagos jövedelemmel rendelkezik a tulajdonosa egy olyan épületnek, amelynek az utóbbi időben nőtt meg az értéke. Ráadásul arra sem lenne ­garancia, hogy egy bevezetett ingatlanadó értékhatárát a későbbiekben ne szállítsák lejjebb. A másik esetben pedig erősen kérdéses, hogy nem ­minősülne-e alaptörvény-ellenesnek, ha valamilyen módon kiválogatott vállalkozásokat terhelne adóval egy új kormány.

Ha kormányváltás lesz, akkor a baloldal a személyi jövedelemadót is többkulcsossá teszi, ami egyértelmű adóemelést jelent. Ha ehhez hozzávesszük az ingatlanok és a vagyonok után kivetni tervezett elvonásokat, akkor megállapítható: egyértelműen büntetné azokat az új baloldali kormány, akik többletmunkával gyarapodtak. Ez akkor is így lenne, ha mindezt az emberek irigységére épített politikai bosszúhadjárattal álcázzák. A magasabb adókat és az új közterheket ugyanis nem lehet csak a „fideszesekkel” megfizettetni.

Karácsony Gergely azokat a vállalkozásokat is büntetné szolidaritási adóval, amelyeknek a válság idején is nőtt a nyereségük. Ez a hazai cégek jelentős részét terhelné meg éppen a gazdaság újraindulásakor, az erősebb magyar középvállalkozások nyolcvan százaléka ugyanis jobb évet zárt tavaly, mint az azt megelőző tíz évben.