Máté Bence természetfotóssal beszélgetett podcastjában Áder János

Máté Bencét már 17 évesen az év ifjú természetfotósává választották, 2010-ben pedig az év természetfotósa lett felnőtt kategóriában, amit a természetfotózás Oscar-díjának tartanak – vezette fel a beszélgetést az államfő.

A természetfotós elmondta:

kezdetben lakóhelye élővilágának felfedezése volt a célja, később pedig az, hogy bejárhassa a világot, és lássa, más vidékeken milyen természeti értékek vannak.

Máté Bence a természet bonyolult rendszerét csodavilágként jellemezte, amelynek feltérképezése kikapcsolódás is, azáltal, hogy kiszakad az urbanizált világból.

A természetfotós hangsúlyozta:

a természetben is demokrácia van, egyes fajok lekövetik a változásokat – például egy túlszaporodást –, a monokultúrás gazdálkodás azonban nagy veszélyt jelent.

A köztársasági elnök a mezőgazdasági termelés és a biológiai sokszínűség kapcsolatára példaként hozta a göttingeni egyetem felmérését, amely megmutatta, hogy a hagyományos termelési formáknál egy viszonylag jól működő piramist lehetett látni az emlősöktől egészen a legapróbb rovarokig. A monokultúrás termelés megjelenésével viszont alig marad olyan élőlény, amely megtalálja saját életfeltételeit – tette hozzá.

Az emberi beavatkozásokról Máté Bence úgy vélte, ha bármelyik fajnak lenne esélye ugyanazt tenni, mint az embernek, akkor valószínűleg meg is tenné.

Azonban ha nem használjuk megfelelően a tudásunkat, az előbb a többi élőlény, majd saját magunk kárára válik – tette hozzá.

„Ezért nagyobb az ember felelőssége más élőlényeknél”

– figyelmeztetett Áder János.

Máté Bence beszélt costa rica-i, afrikai, oroszországi, norvégiai élményeiről, és arról, hogy egy tanyán lakik, ahol közel tíz hektáron végzett élőhely-rekonstrukciót; jégmadárfészkeket is kialakított, most pedig denevérodúkat készít.

Kidolgozott egy detektívüveg mögül történő állatmegfigyelési módszert, amely nem zavarja az élővilágot, mégis teljes panoráma nyílik az ember elé.

Elmondta: az aktív Magyarországért felelős kormánybiztossággal közösen terveznek egy Madárszínház nevű rendszert, ahonnan akár egy 30 fős iskolai osztály is természetes élőhelyén figyelheti meg a madarakat, valamint egy méter mélyen a vízi élővilágot.