Orbán Viktor: Magyarország és Szerbia számíthat egymásra (videó)

A kormányfő a szerb elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón közölte: fontos a történelmi tapasztalat, és amikor Szerbia uniós tagságáról van szó, ő a történelmi tapasztalat pozíciójából beszél. Magyarország integrációja idején Lengyelország volt a kulcsország a térségben – idézte fel.

Kiemelte: a Nyugat-Balkán stabilitásának kulcsországa pedig Szerbia. Azzal, hogy Magyarország Szerbia EU-tagsága mellett áll, a teljes Nyugat-Balkán integrációját támogatja – magyarázta. Hozzátette: nagyobb érdeke fűződik az uniónak Szerbia tagságához, mint az országnak.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a járvány ugyan háttérbe szorította a tömeges migráció kérdését, de újra jelentkezik ez a régi probléma.

A Nyugat-Balkán stabilitása, a tömeges migrációval szembeni védekező képessége nélkül Magyarország sem lesz biztonságban – jelentette ki.

Kifejtette: a magyar-szerb együttműködésben komoly sikerek vannak mögöttünk, ilyen a vasúti együttműködés, 16 nagyberuházás a járvány ideje alatt is, valamint a gázvezetékek összekötése.

A gázellátást illetően közölte: Magyarország igyekezett korrekt módon megszabni az árakat akkor is, amikor Szerbia szorult helyzetben volt. A közép-európai országoknak meg kell érteniük, hogy a rövidtávú érdekeket felülírja a hosszútávú sorsközösség,

bármikor megfordulhat a történelem széljárása, és egy ország rászorulhat a szomszédjára

– mutatott rá. Hozzátette: nem lehet stabilizálni a térséget, ha ezt nem értik meg az országok, és ez nemcsak gazdasági, hanem bizalmi, lelki kérdés is.

A kormányfő megjegyezte: az elmúlt hét-nyolc év számai szerint látható, hogy egy nagy sikertörténet van alakulóban Szerbiában, az államadósság lement, beruházásokat, fejlődést látni. Úgy vélte, a magyar-szerb együttműködés alapja, hogy mindkét ország azt akarja, hogy a gyermekeink jobban éljenek mint mi, családban és nemzetben gondolkodik mindkét ország. Szerbia is olyan pályán van, amelyen érdemes haladni a következő nemzedék érdekében – fűzte hozzá.

Orbán Viktor kérdésre kitért rá: a járvány még itt van, de Magyarországon és Szerbiában is sikeresnek bizonyult az oltási program. Megállapodtak az oltási igazolványok kölcsönös elismerésben és az összes határátkelőhelyet sikerült megnyitni, ami komoly teljesítmény mindkét ország részéről – mondta. Hozzátette: az együttműködést fenntartják.

Ugyancsak kérdésre a miniszterelnök arról is beszélt, hogy ha kellő időben nem mondják ki azokat a tényeket, amelyeken a döntéseik alapulnak, a döntések nem születnek meg. Ezért

amikor azt látni, hogy Magyarországot ismét megtámadták valamiért, joggal lehet gondolni, hogy hátha valami olyasmiről van szó, ami később következik be és a magyarok előre megmondták

– fogalmazott. Hozzáfűzte: ezt mutatta a migráció kérdése is.

Úgy látja, ugyanez a helyzet Szerbia uniós csatlakozásával is. Az EU-ban a jövőbe vetett hit rendkívül alacsony, a nyugatiak elértek a jóléti állam egy nagyon magas fejlettségi szintjére, és most nagy bizonytalanság van, hogy innen vezet-e felfelé út – magyarázta. A kormányfő szerint az unióban ezért a nagy kezdeményező döntésekkel szemben van egy óvatosság, ezt nevezik bővítési fáradtságnak, és azt gondolják, az a logikus, ha nem vállalják a bővítéssel járó teendőket. De ha nem lesz bővítés, instabil lesz az egyik legfontosabb szomszédos térség, az EU nem jut új energiához, megreked és a végén szétesik – vélekedett.

Orbán Viktor kiemelte: a bővítésnek – amely nem lehetséges Szerbia nélkül – az EU legfontosabb projektjének kellene lennie, ebben van a jövő, a fejlődés, ez vihetné tovább Európát. Így volt ez Közép-Európa esetében is, az is energiát vitt az európai összefogásba – emlékeztetett.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a belgrádi sajtótájékoztatón