Megállt az élet a szudáni fővárosban a katonai puccs után

Néptelen utak, bezárt üzletek és megbénult kommunikációs hálózatok jellemezték Szudán fővárosát, Kartúmot és a Nílus partján vele szemben elhelyezkedő Omdurmánt kedden, egy nappal azután, hogy a hadsereg átvette a hatalmat az afrikai országban – jelentették hírügynökségek.

Az államcsíny hatalmas tüntetésekhez vezetett hétfőn, amelyekben egészségügyi források szerint legalább heten életüket vesztették.

Egy nappal később már katonák vigyázták a rendet a fővárosban, miközben a mecsetek hangszóróiból általános sztrájkra buzdították az embereket. A felhíváshoz az orvosok és az állami alkalmazottak is csatlakoztak. A Szudáni Orvosok Központi Bizottsága közölte, hogy az orvosok csak sürgősségi ellátást nyújtanak, a katonai kórházakból pedig teljesen kivonulnak. Eközben minisztériumi tisztségviselők, az állami szféra, illetve a központi bank dolgozói sztrájkba léptek az éjszaka folyamán.

Burháni kedden feloszlatta a szakszervezetek működéséért felelős bizottságokat – számoltak be arab hírforrások.

Az internet és a telekommunikációs hálózatok hétfő reggel óta nem működnek.

A Kartúmot Omdurmánnal összekötő hidakat és utakat a hadsereg lezárta. A bankokból és a bankautomatákból nem lehetett pénzhez jutni, és a pénzátutaláshoz használt népszerű mobiltelefonos alkalmazásokat sem lehetett elérni. Omdurmánban néhány pékség kinyitott, de a szokásosnál jóval hosszabb sorok kígyóztak előttük.

„Mi fizetjük meg a válság árát” – panaszkodott egy ötvenes éveiben járó férfi. „Nem tudunk dolgozni, nincs kenyér, nincsenek szolgáltatások, nincs pénz” – tette hozzá.

A szudáni hadsereg hétfőn őrizetbe vette Abdullah Hamdok miniszterelnököt és a kormány több tagját. Hamdokot állítólag azért hurcolták el, mert nem akarta közleményben támogatásáról biztosítani a puccsistákat.

Ezt követően a szudáni katonai-civil tanács vezetője, Abdel-Fattáh al-Burháni bejelentette, hogy feloszlatja az átmeneti kormányt és a tanácsot, és rendkívüli állapotot hirdet ki.

Burháni egyúttal azt is közölte, hogy hamarosan új, „technokrata kormányt” alakítanak, szakértők részvételével, valamint új parlamentet fiatalok részvételével. Az új kabinet fogja irányítani az országot a 2023-as választásokig.

Szudán tájékoztatási minisztériuma katonai puccsnak minősítette a történteket.

A hivatalából szintén elűzött, de őrizetbe nem vett külügyminiszter a tájékoztatási minisztérium Facebook-oldalán kedden közölte, hogy az őrizetbe vett kormányfő és kormánytagok holléte még mindig nem ismert. A kormányfő hivatala Hamdok azonnali szabadon bocsátására szólította fel a puccsistákat.

Burháninak alig egy hónap múlva át kellett volna adnia az átmeneti tanács vezetését egy választott civil vezetőnek.

Burháni keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy „a miniszterelnök nála van”.

„Igen, őrizetbe vettek minisztereket és politikusokat, de nem mindenkit” – tette hozzá a tábornok, aki szerint Hamdok „jó egészségnek örvend és hazatér, mihelyt vége lesz a válságnak”. A tábornok kijelentette, hogy a polgárháború elkerülése érdekében menesztette a kormányt, és a miniszterelnököt a saját biztonsága érdekében vették őrizetbe.

Legutóbb szeptemberben történt egy sikertelen puccskísérlet. Azóta fokozódott a feszültség az úgynevezett demokráciapárti tábor, illetve azok között, akik nagyobb beleszólást engednének a hadseregnek az ország életébe.

Az államcsínyt a nemzetközi közösség több szereplője elítélte. Az Egyesült Államok azonnali hatállyal felfüggesztette a Szudánnak nyújtandó 700 millió dolláros támogatását. Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kedden közölte, hogy a Fehér Ház szoros kapcsolatban van az Arab(Perzsa)-öböl országaival a szudáni puccs után. Az Egyesült Államok minden rendelkezésére álló gazdasági eszközt megvizsgál a helyzet kezelése érdekében – mondta a főtanácsadó.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden rendkívüli ülést tart a katonai puccs miatt New Yorkban. António Guterres ENSZ-főtitkár keddi sajtótájékoztatóján ismételten követelte a jogtalanul őrizetbe vett szudáni vezetők haladéktalan szabadlábra helyezését.

„A Biztonsági Tanácsot határozott intézkedések elfogadásában akadályozó geopolitikai nézetkülönbségek, a koronavírus-világjárvány, a gazdasági és társadalmi nehézségek miatt a katonai vezetők úgy ítélik meg, hogy teljes büntetlenséget élveznek, azt tehetik, amit akarnak, mert semmi sem történik velük” – jelentette ki Guterres az utóbbi időben – többségében katonatisztek által – elkövetett államcsínyek elszaporodását bírálva.