Beismeréssel felérő változtatást hoztak az Emberi Jogok Európai Bíróságán

Mint arról a magyarországi közvélemény is értesülhetett, Soros György hálózata beszivárgott az Emberi Jogok Európai Bíróságába (EJEB) – írja a Tűzfalcsoport anyaga alapján a Magyar Nemzet. 

A nyolc fejezetre osztott terjedelmes írásában a Les valeurs actuelles című francia konzervatív magazin szerzőjének, Grégor Puppincknak, Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) vezetőjének kutatására hivatkozva az újság azt részletezi, hogyan folytat befolyásolási és lobbitevékenységet az EJEB-ben civil szervezetek közreműködésével mintegy húsz éve az amerikai–magyar milliárdos. Az első fejezetben Puppinck nyomán, aki az EJEB 2009 óta hivatalban volt 100 bírójának az életrajzában a civil szervezetekkel tartott kapcsolatait térképezte fel, és a szerző Soros-bírákról számol be.

Ezt követően kapott szárnyra az a hír, hogy az Európa Tanácsban a parlamenti képviselők írásbeli kérdésére a Miniszteri Bizottság megismételte, hogy ragaszkodik az Emberi Jogok Európai Bírósága bíráinak függetlenségéhez, és további ellenőrzési eszközöket fontolgat. Egy nemrégiben készült jelentés elítélte néhány civil szervezet túlzott képviseletét az EJEE-ben – írja a Tűzfalcsoport.

Több parlamenti képviselő írásbeli kérdésére válaszolva az Európa Tanács 47 tagállamának külügyminiszterei válaszoltak az EJEB bíráinak függetlenségével kapcsolatos aggodalmakra. 

Három külön kérdést tettek fel a Parlament tagjai, közülük kettőt az EPP, az európai konzervatív jobboldal pártja. A képviselők rámutattak az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírái közötti összeférhetetlenség kockázatára, támogatva az ECLJ jelentésének következtetéseit, amelyek azt mutatják, hogy a mintegy száz bíró közül, akik az EJEE-ben ültek tíz évig, huszonkettő közvetlenül ugyanattól a nem kormányzati szervtől vagy az általa finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítványtól származik. 

Ez a bizonyos jelentés ​​88 olyan esetet sorolt fel, amelyekben a Nyílt Társadalomhoz tartozó civil szervezet valamilyen formában befolyásolhatta az ítélethozatalt, és ahol a bírák közül legalább az egyik ugyanabból a „körből” származott.

A legfrissebb információk szerint Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a közvélemény nyomására új szabályokat adott ki bírái függetlenségére vonatkozóan. Ez derül ki az "Európai Jog- és Igazságszolgáltatási Központ" (ECLJ) keresztény emberi jogi szervezet jelentéséből. már 2020 februárjában jelezték, hogy kinevezésük előtt az EJEB bírái közül többen dolgoztak bizonyos civil szervezeteknél, többek között Soros György Nyílt Társadalom Alapítványainál. Ezek a bírák gyakran olyan ügyekben döntöttek, amelyek saját korábbi munkáltatójukat érintették, ami nyilvánvaló összeférhetetlenség – tájékoztat a Tűzfalcsoport.

A Bíróság először nem kívánt reagálni a botrányra, de az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának nyilvánosan be kellett ismernie a felfedezés igazságát, és ígéretet kellett tennie a kinevezési folyamat átalakítására. Ez év áprilisában a Nyílt Társadalom Alapítványnak - történetében először - nem sikerült egyik alkalmazottját sem strasbourgi bírói székbe ültetnie. Végül szeptemberben a Bíróság hivatalosan is reagált. Közzétette az „etikai alapelvei az ítélkezési gyakorlatban” új változatát, amely szerint a bírák hivatali idejük alatt kötelesek függetlenek maradni minden intézménytől, beleértve a magánintézményeket is, és kerülni kell még az összeférhetetlenség látszatát is. Nem dönthetnek olyan ügyekben, amelyekhez személyes érdekük fűződhet.

E győzelem ellenére is fontos az éberség, mert a jóllakott civil szervezetek továbbra is megpróbálják közvetítőiket a hatalom irányító központjaiba juttatni. 

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt ugyanis folyamatosan zajlik az iparszerű pereskedés a magyar állammal szemben jó üzletté vált számos jogvédő szervezet, ügyvédi iroda számára, mely jogi személyek részéről a friss hírek szerint némileg mérséklődhetne ez a visszaélésszerű gyakorlat.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember az ENSZ-közgyűlésén 2016. szeptember 20-án / MTI / EPA / Peter Foley