Fidesz-KDNP: revans az V. és VII. kerület ingatlanügyeit vizsgáló bizottság felállítása

Revansnak és figyelemelterelésnek tartják a fővárosi Fidesz-KDNP képviselői az V. kerületi, valamint a 2019. ősze előtti VII. kerületi ingatlaneladásokat vizsgáló bizottság felállítását, ezért nem is delegáltak tagokat a testületbe.

Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület Fidesz-KDNP-s polgármestere a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén közölte: a főváros vezetése a "zűrös ügyekről" akarja elterelni a figyelmet a vizsgálóbizottsággal, és kérdésesnek nevezte, hogy a főváros gyakorolhat-e felügyeletet a szuverén önkormányzat felett.

Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint nagy tévedés, hogy a főváros a független V. kerület gyakorlatát kívánja vizsgálni, és felvetette, hogy így akár nemzetközi ügyekben "vagy űrkutatási ügyekben" is vizsgálódhatnának.

Úgy vélte, a bizottság létrehozása arról szól, hogy a városvezetés "meg akar szabadulni a Városháza-ügy terhétől", az egyfajta "revansnak" tekinthető, és felvetette, miért nem a VII. kerület vizsgálja a korábbi önkormányzat ingatlanértékesítéseit, hiszen neki lenne erre kompetenciája.

Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) szerint egyik kerület esetében sincs joga vizsgálódni a fővárosnak, és elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy másik önkormányzat ügyeibe ilyen szinten beavatkozzon a főváros.

A politikus azt firtatta, ha a Schadl-ügy miatt akarja a kerületi ingatlanértékesítést vizsgálni a főváros, akkor vajon a Schadl-ügyben érintett egyetemek vizsgáztatási gyakorlatát is vizsgálni fogják-e.

Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) XII. kerületi polgármester dicséretesnek nevezte a főpolgármester beismerését, hogy "viszontválasz" a bizottság felállítása. A politikus "a legsötétebb demagógia felé tett lépésnek" nevezte a bizottság felállítását.

Karácsony Gergely főpolgármester a bizottság felállítását a többi között azzal indokolta, hogy "ha kivizsgáltuk a semmit, vizsgáljuk ki a valamit is", hiszen - mint mondta - rengeteg ingatlaneladás történt, ami szoros összefüggésben van "az elmúlt 30 év legnagyobb korrupciós ügyével".

Szerinte szükséges megnézni az V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat, ahol - mint fogalmazott - "bűnözők" vásároltak ingatlanokat a piaci ár töredékéért.

Niedermüller Péter (DK) VII. kerületi polgármester szerint az ingatlaneladások összefüggésben vannak a kormány igazságügyi államtitkárát is érintő korrupciós üggyel, és meg kell érteni, hogyan tudott egy ilyen rendszer működni.

A közgyűlés úgy döntött, felállítja a héttagú bizottságot Niedermüller Péter vezetésével. A testületnek a közgyűlés márciusi ülésén kell beszámolnia, a bizottságba a Fidesz-KDNP nem delegált tagokat. A bizottságnak meg kell vizsgálnia az önkormányzatok ingatlanértékesítési pályázatait, hogy megfelelnek-e a felelős vagyongazdálkodás előírásainak, nyilvánosságuk és a pályázati határidők hossza megfelelő-e, továbbá az ingatlanértékesítésekről szóló döntések nyilvánossága megfelelő-e. Azt is vizsgálnia kell, hogy az önkormányzatok az elővásárlási jog gyakorlása tekintetében a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményei szerint jártak-e el.

A közgyűlés többsége még a vizsgálóbizottság felállítása előtt úgy döntött, él elővásárlási jogával nyolc V. kerületi ingatlan - raktár, üzlethelyiség - esetében, 850 millió forintért.

A vitában Láng Zsolt azt mondta, politikai akciónak tartja a döntést, amire "elszór" egymilliárd forintot a főváros, és azt firtatta, valóban mindegyik helyiségre elengedhetetlen szüksége van-e a fővárosnak. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jelezte: az ingatlanokat a megvásárlás után még ebben az évben szeretnék eladni.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint az V. kerületi önkormányzat nevében eljáró ügyvéd mindent megtett, hogy a főváros ne tudjon élni elővásárlási jogával, ezért fontos az V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat vizsgáló bizottság felállítása.

A közgyűlés döntött arról is, hogy időalapú - 30 illetve 90 perces - mobiljegyeket vezetnek be a BKK járatain március 1-jétől, amelyek nem korlátozzák az átszállások számát. Az időalapú jegyek ugyanazokra a BKK-járatokra lesznek érvényesek, mint egy vonaljegy, Budapest közigazgatási határán belül a MÁV-HÉV vonatjain és a Volánbusz "kék" járatain is elfogadják majd őket. A 30 perces mobiljegy 530 forintba kerül majd, a 90 perces 750 forintba.

A 30 perces időalapú jeggyel 29 perc 59 másodpercig, a 90 perces jeggyel pedig 89 perc 59 másodpercig lehet felszállni egy újabb BKK járatra, és azzal el lehet utazni Budapest határán belül bármeddig, így a jegyek nem csak 30 illetve 90 percig használhatók. Az időalapú jegyeket kizárólag mobiltelefonnal lehet majd megvásárolni, a mobiljegy-applikáción keresztül.

A közgyűlés elfogadta a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. 2022-es üzleti tervét, amely egész éves nyitvatartással és fokozatosan emelkedő vendégforgalommal számol. A vendégforgalmat a 2020-2021-es válságévek alacsony, 1,5-1,7 millió fős bázisáról közel 3 milliós szintre tervezi növelni a BGYH. A társaság a 2021-es 1,3 milliárd forint veszteséggel szemben erre az évre 1 milliárd forint adózott eredménnyel számol.

A BGYH az árbevételt közel kétszeresére, 12 milliárd forintra kívánja növelni, amit többnyire a forgalom fokozatos emelkedésével és jegyáremeléssel kíván elérni. A tervek szerint július 1-jétől 8,7 százalékkal nőnek a belépőjegyárak, a nemzetközi turizmusban érintett fürdők esetében pedig 20 százalékos emelést terveznek. A társaság júniusban elkezdi a Gellért fürdő felújítását, a Széchenyi fürdőt a klasszikus üzemidőn kívül rendezvényhelyszínként is használják majd, a Rácz-fürdőt pedig a tervek szerint novemberben nyitják meg.

Borítókép: Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának vezetője (b) a Fővárosi Közgyűlés rendes ülésén a Városháza Dísztermében 2022. január 26-án.