2022.02.08. 06:17
Baloldali hagyomány a választási csalás
Rendre a baloldalhoz köthetők a rendszerváltás óta elkövetett választási csalások, visszaélések. 2002-ben például, amikor valóban szükség lett volna rá, a Medgyessy-kormány nem volt hajlandó újraszámolni a szavazatokat, az elhíresült bajai videóügyben pedig a szocialisták hamisítottak bizonyítékot azért, hogy a Fideszt vádolhassák csalással. Nemrég Vajda Zoltánról, a Márki-Zay-féle mozgalom jelöltjéről derült ki, hogy hamis aláírásokkal került az egyéni képviselőjelöltek nyilvántartásába a legutóbbi országgyűlési választásokon. A napokban pedig maga Márki-Zay Péter buzdította híveit voksturizmusra.
Vádold az ellenfeled azzal, amit te magad akarsz elkövetni – tartja a régi baloldali hagyomány, és nincs ez másként a választási csalásokkal kapcsolatban sem. Most, amikor a Soros Györgyhöz köthető NGO-k a választásokat megfigyelő EBESZ-delegációt hívtak az országba, érdemes felidézni, hogy a rendszerváltás óta elkövetett csalások, visszaélések rendre a baloldalhoz köthetők - írja a Magyar Nemzet.
Újraszámlálás helyett bezúzás
Az ősbűnnek a 2002-es választás nevezhető, amelyen végül minden korábbi prognózis ellenére, minimális többséggel a Medgyessy Péter vezette szocialisták győzedelmeskedtek. A sokakban megfogalmazódott kételyek eloszlatása érdekében a Fidesz és a Fidelitas népi kezdeményezést indított, törvénymódosítást kezdeményezett a szavazólapok megőrzése és újraszámlálása érdekében. A parlament MSZP–SZDSZ-es kormánypárti többsége azonban kétszer is elutasította a Fidesz javaslatának tárgysorozatba vételét, napirendre tűzését, így végül a szavazatok újraszámlálására nem kerülhetett sor, ehelyett bezúzták őket.
"Az ellenzék mindent megtett, hogy a június elején elindított népi kezdeményezés megvalósulhasson. A kormánypártoknak azonban, úgy látszik, fontosabb, hogy ne kérdőjeleződhessen meg a választások eredménye, mint az, hogy a nép akarata érvényesüljön" – fogalmazott akkor a Fidelitas elnöke, Rogán Antal. Megjegyezte: azzal, hogy a kormánytöbbség megakadályozta a népi kezdeményezéshez kapcsolódó javaslat napirendre vételét, beindult az MSZP és az SZDSZ „darálógépezete”.
A bajai videóbotrány
A baloldal egyik leghírhedtebb választási csalása a 2013-as bajai videóügy volt. Ekkor a Hvg.hu egy felvétellel állt elő, amelyet Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján címmel tettek közzé. A videón egy közvetítő kétszázezer forintot adott át néhány helyi férfinak, és további pénzt és tűzifát ígért nekik, ha ők és családtagjaik is elmennek szavazni a bajai időközi választáson. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke sajtótájékoztatón kürtölte világgá a felvételre hivatkozva, hogy a Fidesz választási csalást követett el. Az MSZP nem sokáig örülhetett, október 21-én a rendőrség ugyanis közölte, hogy a szóban forgó felvétel hamis, az azon szereplők megrendezett helyzetet játszottak el a megismételt önkormányzati képviselő-választás után. A rendőrség kihallgatta az egyik szereplőt, Kőrös Gusztáv solti cigány kisebbségi képviselőt, aki egyébként a Gyurcsány Ferenc vezette DK tagja volt a botrány kirobbanásáig. A férfi azt mondta, a film megrendelője Király György volt, aki a szocialisták sporttagozatának alelnöke. Királyt szintén kihallgatta a rendőrség, de ő tagadta, hogy ő rendelte a felvételt. A botrány után távozott posztjáról Déri Balázs, az MSZP kommunikációs igazgatója, illetve Gavra Gábor, a Hvg.hu főszerkesztője is.
Voksturizmus és láncszavazás
Választási csalás elkövetésével került az egyéni képviselőjelöltek nyilvántartásába, vagyis törvényességen kívül lett az ellenzék képviselőjelöltje a 2018-as országgyűlési választásokon Vajda Zoltán, aki most a Márki-Zay-féle mozgalom jelöltje. A Fővárosi Főügyészség határozata kimondta: Vajda el sem érte volna a lakossági ajánlások minimális, ötszázas mennyiségét a kampányában, ha nem nyújt be olyan íveket is a helyi választási bizottságnak, amelyeken ismeretlenek hamisították az aláírásokat. – Ezek nélkül Vajda Zoltánt nem lehetett volna nyilvántartásba venni a helyi választási bizottságnál – állapította meg az ügyészség. Ez úgy derült ki, hogy az ajánlóívek lefoglalása után bebizonyosodott: az azokon szerepeltetett választópolgárok személyesen nem adtak ajánlást Vajdának, egy részük azért, mert más pártra szavazott.
Választási csalásra, konkrétan voksturizmusra buzdított nemrég Márki-Zay Péter Londonban, amikor arra kérte a lakcímmel nem rendelkező külhoni magyarokat: ha tehetik, jelentkezzenek be egy-egy billegő körzetbe, ugyanis a 2018-as eredmények alapján idén akár három mandátum is múlhat a külföldi szavazatokon. Ismert: a büntető törvénykönyv 350. §-a szerinti választás rendje elleni bűncselekmény egyik elkövetési formájának minősül, ha valaki jogosultság nélkül, fiktív lakcímet feltüntetve szavaz. Ha valaki a vonatkozó, három évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionált bűntett elkövetésére felhív, a 14. § szerint felbujtónak minősül.
A baloldal által alkalmazott választási trükkök egyik klasszikus formája a láncszavazás. Ennek lényege, hogy az első szavazó csak egy üres borítékot dob be az urnába, és kiviszi a kitöltetlen szavazólapját a szavazóhelyiségből, ahol azt a megvesztegető fél kitölti. A második megvesztegetett ember a már kitöltött lapot magával viszi, és azt dobja be az urnába, a saját szavazólapját pedig szintén kihozza, és a lánc így folytatódik tovább. A láncszavazás a megvesztegetőnek azért jó megoldás, mert így megbizonyosodhat róla, hogy valóban az általa kívánt helyre kerül a szavazólapon az iksz. 2006 márciusában a HírTV Célpont című műsora számolt be arról, hogy a szocialisták hasonló módon csaltak 2002-ben a Pest megyei Nagykátán, és ugyanerre készültek a 2006-os választásokon is. A műsorban egy, a párt belső ügyeire rálátó szocialista állította, hogy az így szavazóknak általában kétezer forintot szoktak adni.
Borítókép: A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülése a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai székházában 2020. február 18-án.
