Király Nóra: meg kell védeni az értékeket és a családokat

Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországon értékek mentén élhetjük a mindennapjainkat, és ezeket az értékeket, a családokat, a gyerekeket meg kell védeni az áprilisi népszavazáson is

– mondta Király Nóra a Ficsak és a Magyar Női Unió Szeresd a nőt! című rendezvényén.

Arról beszélt, a világ nagy változásokon ment át, dédanyáink idejében elképzelhetetlen volt, hogy a nő ennyi szerepben tudjon megfelelni és kiteljesedni.

Az elmúlt 12 évben a kormány azonban ehhez minden segítséget megadott, megadta a választás szabadságát, hogy valaki főállású anya szeretne lenni vagy a hivatásában kiteljesedni, esetleg összeegyezteti a kettőt – emelte ki.

Király Nóra úgy fogalmazott, büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországon értékek mentén élhetjük a mindennapjainkat, és harcolni kell a „brüsszeli támadások” ellen, meg kell védeni ezeket az értékeket, a családokat, a gyerekeket.

Ezért is kiemelten fontos, hogy „éljünk a szavazati jogunkkal” április 3-án a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazáson, és „nemet mondjunk a nemátalakító műtétekre”, a gyerekeket érő negatív hatásokra – jelentette ki.

Király Nóra bemutatta az ötödik alkalommal kiadott Női lélek férfi szemmel című kiadványt, amelyben 70 művész és közéleti szereplő nőnapi üzenete olvasható. A könyv letölthető a noiszem.hu oldalról.

Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió alapítója arról beszélt, hogy

felelősségünk és kötelességünk felhívni a figyelmet a nő és férfi örök egymás melletti egyensúlyára, hiszen erő van mindkettőben, de a női energia az, ami befogad, ölel, gondoskodik és biztonságot ad.

Kiemelte, szervezeteik folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy támogassák az embereket a nehéz helyzetekben is, hiszen a kihívásokra csak összefogással lehet jó válaszokat adni.

Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnökhelyettese azt hangoztatta, hogy 12 éve kezdődött a családbarát ország építése, azóta a kormány folyamatosan bővülő lehetőségekkel segíti a magyar nőket, családokat, a magyar családpolitika legnagyobb értéke pedig az, hogy biztosítja a nőknek a választás szabadságát, a rugalmasságot és a kiszámíthatóságot.

Az elnökhelyettes bemutatta az intézet által készített rangsort, amelyben a nőket segítő, őket „előnyös helyzetbe hozó lehetőségek” alapján vizsgálták a különböző országokat. A rangsorban Magyarország - Svédország mögött, Finnországgal holtversenyben – a második helyen végzett – ismertette az eredményt.

Molnár Balázs szólt arról is, hogy Magyarországon a nők elsöprő többségének az életében az anyaság meghatározó, ugyanakkor a társadalomnak érdeke az is, hogy szakmai jövőjükbe fektetett erőfeszítések se vesszenek kárba, ezért vezette be a kormány a diplomás gyedet, valamint a gyermeket vállaló nők diákhitel-mérséklését, illetve -elengedését.

Az elnökhelyettes a pozitív tendenciák között említette, hogy Magyarországon megállt a gyermekvállalási kor kitolódása, és nőtt a megszületett gyerekek száma 2020-ban a 2016-2019-es évek átlagához viszonyítva.

Mindez bizonyítja, hogy átfogó családpolitikai intézkedésekkel még a világjárvány hatásait is tompítani lehet – emelte ki Molnár Balázs.

Cáfolva azt a kritikát, miszerint „a magyar családpolitika a tűzhelyhez szeretné láncolni a nőket”, elmondta, hogy a nők foglalkoztatási rátája 13 százalékkal nőtt 2010 óta, ezt pedig segítette például a bölcsődei férőhelyek számának növelése is.

A magyarok családcentrikusak, életüket házasságban, gyerekekkel képzelik el, a gyermekvállalási korban lévő nők átlagosan 2,33 gyereket terveznek, de továbbra is jelentős az eltérés a tervezett és a vállalt gyerekek száma között, ezért jelentős szemléletváltásra lenne szükség, amely nem a nők „hobbijának”, hanem a társadalom közös ügyének tekinti a gyerekvállalást – mutatott rá Molnár Balázs.

A rendezvényen előadást tartott még Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, Frivaldszky Edit, az Emberi Méltóság Központ igazgatója és Mihalec Gábor párterapeuta.

Borítóképünk Király Nóra. Fotó: MTI/Soós Lajos