2022.04.08. 06:12
Kockázatot jelentenek az álcivilek
Az 1995-ös nemzetbiztonsági törvény módosítására van szükség – nyilatkozta a Mediaworks Hírcentrumának Horváth József, a polgári elhárítás egykori műveleti főigazgató-helyettese, a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat volt főigazgató-helyettese.
A szakértő szerint a csaknem harmincéves jogszabályban a nemzetbiztonsági kockázat definícióját kellene hozzáigazítani a kor elvárásaihoz. Erre jelenleg meg is van a lehetőség, hiszen a kormányoldalnak megvan a törvény módosításához szükséges kétharmados többsége.
A vezérőrnagy úgy véli, szükség lenne arra is, hogy átvilágítsák az országgyűlési képviselőket még az előtt, hogy felvennék a mandátumukat. Horváth József felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg csak az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottságának tagjait világítja át az Alkotmányvédelmi Hivatal, márpedig bármelyik képviselő birtokába is kerülhetnek olyan információk, amelyek érzékenyek a magyar nemzet biztonsága szempontjából.
A képviselők átvilágítása során együtt lehetne működni a partnerszolgálatokkal, sokféle megoldás létezik, és nem dughatjuk homokba a fejünket– fejtette ki Horváth, hozzátéve: nem zárhatjuk ki azt sem, hogy bármely állam oldaláról érkezhet olyan fenyegetés, amely ellen fel kell tudnunk lépni.
A politikai célokat szolgáló, külföldről finanszírozott civil szervezetek esetében Horváth József úgy látja, az az alapkérdés, hogy melyek azok, amelyek aktívan bele kívánnak szólni az adott ország belpolitikai életébe. – Ha erre tudunk válaszolni, akkor leegyszerűsödnek a problémák, hiszen ha valaki be akar avatkozni egy állam demokratikus működésébe, az már kockázatot jelent – hangoztatta.
Szerinte ennél is nagyobb kockázat, amikor bizonytalan eredetű pénzből kifejezetten külföldön mutatnak negatív képet hazánkról, amely anyagi kárt is okozhat Magyarországnak.
Többek között ez is oka annak, hogy eljárások indulnak ellenünk az EU-ban– állapította meg Horváth József.
A Magyar Nemzet a közelmúltban cikksorozatot közölt, amely több órányi Skype-interjú alapján mutatta be a Soros Györgyhöz (képünkön) köthető nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működését. Az amerikai spekuláns Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott szervezetek különféle volt és jelenlegi vezetői maguk fedték fel a médiára gyakorolt befolyást és azt, hogy milyen torz, hamis képet festenek Magyarországról és Lengyelországról a nemzetközi sajtóban.
A SorosLeaks-cikksorozatunkban ismertettük a Soros-alapítvány volt vezetőjével, Andrej Noskóval készült interjúrészleteket, idéztük Dalibor Rohac szlovák származású kutatót, az American Enterprise Institute munkatársát, valamint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) projektvezetőjét, Asbóth Mártont, Jeney Orsolyát, az Amnesty International magyarországi vezetőjét és a 24.hu korábbi újságíróját, Kálmán Mátyást is.
A nyilatkozatokból egyértelműen kiderült, hogy a Soros-világhoz tartozó NGO-k és kommunikációs hálózatok tudatosan manipulálják a közvéleményt hazánk lejáratása érdekében, megvásárolnak újságírókat, a valóságtól elrugaszkodott, hamis jelentéseket gyártanak Magyarországról, amelyeket a fősodratú médiában terjesztenek.
Arról is beszéltek Soros emberei, hogy a nemzetközi baloldal és a hozzájuk kötődő sajtó kettős mércét alkalmaz a kelet-közép-európai térség országaival szemben attól függően, hogy milyen színezetű kormány irányítja az adott államot. Elismerték azt is, hogy Magyarországon nyoma sincs diktatúrának, és miközben a nyilvánosság előtt folyamatosan a rezsimtől rettegnek, valójában semmilyen akadályba nem ütközik hazánkban a nem kormányzati szervezetek, vagyis az NGO-k működése.
Borítókép: Soros György
