Jelölt sem lesz?

2022.05.11. 12:55

Kijev nagyon messze van az európai uniós tagságtól

– Mindannyian tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy évekbe, akár évtizedekbe telhet, míg Ukrajna csatlakozni tud – utalt a kelet-európai állam Európai Unióhoz való csatlakozásának lehetőségére az Európai Parlamentben tartott hétfői beszédében Emmanuel Macron francia elnök. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban arról beszélt, hogy júniusra Ukrajna tagjelölt lehet. Hol tart az ukrán csatlakozási folyamat, és milyen időtávban kalkulálhatnak a szereplők?

Ukrajna európai uniós ambíciói évtizedes múltra tekintenek vissza. Az ország már a kétezres évek elejétől fogva keresi a lehetőséget, hogy az Európai Unió tagállamává váljon – írja a Magyar Nemzet

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kezdete óta visszatérően hangsúlyozza az azonnali felvétel vagy legalábbis egy különleges eljárásrend bevezetésének szükségességét, azonban úgy tűnik, Ukrajna ismét falba ütközött. Macron elnök szavai ugyanis kísértetiesen hasonlítanak Günther Verheugen egykori bővítési biztos szavaira, aki 2002-ben azt mondta: „Ukrajna számára az európai perspektíva a következő 10-20 évben nem a tagságot jelenti, bár az is lehetséges.”

Az Európai Bizottság részéről egyértelmű Ukrajna támogatottsága.

Ursula von der Leyen április 8-án át is adta a tagjelölti tárgyalások kiindulópontjaként szolgáló kérdőívet, amelyet Ukrajna egy héten belül vissza is küldött. Erre jellemzően három hónapot szoktak kapni a tagjelöltség felé törekvő országok. A kérdőívekben egyébként egyszerűbb és komplex kérdések is szerepelnek az ország politikai berendezkedésének felmérésétől kezdve a gazdasági helyzetéig, illetve az EU összes fontosabb politikájának – például az agrárpolitika, a versenyjog vagy a közbeszerzések – területén tevékenykedő intézmények kapacitásainak részletezése. Az Emerging Europe kutatóintézet cikke kitért arra: nem egységes, hogy egy tagjelöltséget kérvényező ország mennyi kérdést kap. Horvátország 2013-as belépése előtt a tagjelöltséget megelőzően 4560 kérdést kapott, míg a jelenlegi tagjelöltek közül Montenegró 2178-at. Ukrajna esetében ez a pontos szám nem ismert.

A bizottság várakozásait és optimizmusát nem minden tagállam osztja 

– ugyanakkor jelen szabályok szerint egyhangú döntést kell hozniuk a bővítési folyamat fordulópontjain, például a tagjelölti, majd tagsági státus megadásához. A kritika ráadásul váratlan helyről érkezik, mivel Hollandia egyértelműen kijelentette, semmilyen kivételezést nem támogatnak, mivel az precedenst teremthet a további tagjelöltséget kérvényező államok (jelenleg ilyen Moldova és Grúzia) előtt.

A The Wall Street Journal felidézte, hogy Dánia, Spanyolország, Franciaország és Németország egyes tisztviselői is jelezték, nem támogatják a tagságot. Az EU-tagállamok Ukrajnával kapcsolatos márciusi, Versailles-ban rendezett csúcstalálkozóján Olaf Scholz német kancellár kijelentette, az EU egyhangúságra épülő döntéshozatali rendszerének átalakítására lenne szükség Ukrajna csatlakozása esetén, arra pedig nem készült fel a szövetség.

A tagsági törekvéseket támogatóknak szembe kell nézniük azzal is, hogy jogilag, katonailag, logisztikailag, biztonságpolitikai szempontból igen képlékeny helyzetet eredményezne, ha egy olyan ország felvételi folyamata kezdődne meg, amelyikben éppen háború dúl. A Foreign Policy elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy egyszerűen képtelenség lenne jogbiztonságot, valamint az EU-s szabályozások érvényesülését garantálni azokon az országrészeken, ahol a de facto hatalmat Oroszország gyakorolja. Sérülne az EU védelmi megállapodása is, mivel igen valószínűtlen, hogy a megállapodásnak megfelelően azonnal az összes tagállam Ukrajna katonai támogatásába kezdene. A Carnegie Europe kutatóintézet szerint a tagjelöltség akár provokációként is hathat, és a harcok fokozására sarkallhatja Oroszországot.

Ukrajna tagjelölti kilátásai a háború előtt sem voltak pozitívak.

Ugyan néhány területen történt előrelépés – élelmiszer-biztonság, közbeszerzések –, de a politika legfelső szintjéig gyűrűző korrupció olyan mértékben ellehetetleníti az elvárások transzparens betartását, hogy eleve kérdéses volt, hogyan tovább.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevben 2022. április 8-án / MTI / EPA / Ukrán elnöki sajtóhivatal

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában